Légy képben! Az emu szaporodása – az utolsó (?), IV. rész

Gondolom Nálatok is gőzerővel megy a keltetés és kelnek a csíkos apróságok, jöjjön hát a témába vágó újabb 15 kérdés és válasz. Hogy folytatódik-e még ez a mini-sorozatunk? Nos, meglátjuk. 🙂

Ha lemaradtál a korábbi részek kérdéseiről és válaszairól, azokat az alábbi helyeken tudod megnyitni:

Az év legelső (de nem az utolsó) csibéje a csibe-bölcsiben
(kép: magyaremu.hu)
  1. Keltetés során nő vagy csökken a tojás tömege? Miért?

A keltetés során a tojások tömege (valamennyi madárfajnál és szerintem a hüllőknél is) csökken. A keltetés folyamán a tojás vizet veszít, a vízpára a tojáshéj pórusain keresztül távozik, ami tömegvesztést eredményez.

2. Valahol azt olvastam, hogy jó, ha van keltetési napló. Fontos ez? Mire jó?

Nos, a keltetési naplóba feljegyezhetünk minden fontos információt a tojásokkal és azok keltetésével kapcsolatban: pl.: a tojásrakás idejét, a keltetés előtti tárolás kezdetét és végét, a keltetőgépbe rakás napját, a tömegmérés eredményeit, a csibe várható kelésének idejét, továbbá azt is, hogy van-e a tojásnak ’lakója’ avagy sem. Ha valaki pl. 10 db emutojásnál többet nem keltet és/vagy észbe tudja tartani a teendőket, akkor persze nem szükséges naplót vezetnie.

A magyaremu.hu-ról szabadon elérhető és letölthető az általunk készített nyomtatvány, én ezt használom és nagyon hasznosnak bizonyul a napi tojáskezeléseket illetően. Mielőtt elkezdem a napi teendőt a keltetőgépeknél, csak végigfutom a naplót és látom, hogy melyik tojásnál mi az aktuális teendő.

Keltetési napló minta xls. formátumban

Keltetési napló minta pdf. formátumban

Akik szeretnék kiértékelni a keltetési eredményeiket, azok számára jó adatbázis a gondosan vezetett napló.

3. Számít, hogy milyen irányban, szögben, széltében vagy hosszában forgatom a tojásokat?

Ó, hogyne! A tojás HOSSZANTI tengelye mentén forgatjuk az emutojást. Ha automata forgatású a keltetőgép, a 10. naptól érdemes kézi forgatással is segíteni a gép munkáját: reggel elfordítjuk a tojást a hosszanti tengelye mentén 180o-ban, este pedig visszafordítjuk. Ha összevárunk pár tojást, a tárolás során sem feledkezzünk meg a napi kétszeri-háromszori, hosszanti tengely mentén 180 o-os forgatásról.

4. Honnan tudhatom, hogy át kell tenni az emutojást az (elő)keltető gépből a bújtatógépbe?

A 47-49 napos tojásokat érdemes napjában többször a következő módon ellenőrizni: ha a tojást fülünkhöz tartjuk és fütyülünk, és a csibe csipogással vagy kopogással reagál, akkor már bekövetkezett a belső héjhártya átszakítása (ezt hívjuk belső pattogzásnak) és a csibe feje már a légkamrában van. Ha ez megtörtént, irány a bújtatógép! Emellett a kikelés előtt álló tojás hangja is jól hallhatóan megváltozik, megkopogtatva a tojás felszínét, sokkal mélyebb hangot hallat, mint az üres vagy a fiatalabb, keltetés korai szakaszában járó tojás. Szemléltetésként elhoztam a 06. számú tojásról készített videót: a videón jól hallható a 06. tojás mélyebb hangja és nagyon picit a csibe csipogása is kihallatszik.

Az első képkockán szereplő 6. sorszámú tojás hangját figyeljétek; ne tévesszen meg senkit, a videón szerepel egy 11-es tojás is, amin egy áthúzott 6-os szám is szerepel, az valójában a 11. sorszámú tojás volt.
(videó: magyaremu.hu)

5. Az emutojásaim már több mint 35 naposak, de szemmel láthatóan nem mozognak. Kezdjek aggódni?

Vannak olyan emutojások, amelyekben akár már 31-32. napon láthatóan mozog a csibe, míg másoknál ez alig vagy később észlelhető. Ha két tenyerünkbe fogjuk a tojást és apró rezdüléseket érzünk a tojásból (nem összekeverendő a saját kezünk remegésével!), valamint a már jó pár perce a gépen kívül lévő tojás egyik vége sokkal melegebb, mint a másik vége, akkor él a csibe a tojásban. Jó szem előtt tartani, hogy alacsonyabb hőmérsékleten (36 oC-nál alacsonyabb) lassabb az embriófejlődés, magasabb hőmérsékleten (pl.: 36,4-36,6 oC) gyorsabb az embriófejlődés. Tehát az is lehetséges, hogy alacsonyabb hőmérsékleten keltetve azért nem mozog még a csibe, mert még nem érte el a tojásban azt a stádiumot, amikor már látható a tojás mozgása és érezhető a csibe mozgolódása.  

6. 50 napos a tojásom, nagyon mozog, de csipogást, kopogtatást nem hallok a tojásból. Kezdjek aggódni?

Ha alacsonyabb hőmérsékleten (36,0 oC vagy az alatt) történt a keltetés, akkor lehet, hogy a csibe még nem szakította át a belső héjhártyát. (Az átlag 50-54 napos kelési időbe ez belefér.) Ha azonban 36,3-36,6 oC-on történik a keltetés és a csibe intenzíven mozog a tojásban, de nem csipog, lehetséges, hogy nem jól fekszik a tojásban és azért mozog ilyen intenzíven, mert nem kap elég levegőt és küzd. Ilyenkor a következőt tehetjük: tegyük le a tojást az asztalra és várjuk meg, amíg megáll. Tenyerünket érintsük a két végéhez és amelyik oldal hűvösebb, ott a légkamra, ott kezdünk el dolgozni. A csúcstól felfelé lemérünk 2,5 cm-t, majd balra is 2,5 cm-t és ott finoman feltörjük a héjat. FIGYELEM! Csak a külső héjat, az alatta lévő héjhártyát ne sértsük meg! Benedvesített ujjal óvatosan nyúljunk be és simító mozdulattal keressük meg finoman a csibe csőrét. Ha nincs meg a csőr, addig fejtjük le óvatosan a tojáshéjat, amíg nincs meg a csőr. Amikor megtaláltuk a csőrt, ott kell óvatosan megbontani a héjhártyát, hogy a csibe levegőhöz jusson.

7. Mi az oka annak, ha a csibe nem jól fekszik a tojásban?

A keltetés alatti elégtelen forgatás megnöveli a helytelenül fekvő (malpozíciós) csibék arányát, de ok lehet a szülőpárok nem kielégítő takarmányozása is, értve ez alatt a vitamin-vagy elemhiányt, vagy akár genetikai terheltség is állhat a háttérben.

Az emumagzat helyes és helytelen fekvése a tojásban a keltetés végén
(Forrás: Dr. Bogenfürst Ferenc: A keltetés kézikönyve)

8. Az egyik tojásom szaga egy kissé fura, kellemetlen. Lehet, hogy záp?

Sajnos igen, azt mihamarabb el kell távolítani a keltetőgépből. Ha a záptojás nem kerül ki időben a gépből, a benne zajló bakteriális bomlás eredményeként szétfakadhat és beszennyezheti a többi tojást.

A normál állapotú keltetőtojásnak nincs kellemetlen, bűzös szaga. Az üres vagy elhalt embriót tartalmazó tojás még az 50-52. napon is normál illatú, nem bűzös, felbontva a beltartalom sem szagos.   

Ugyanúgy gyorsan el kell távolítani a tojást, ha annak a felszínén kellemetlen szagú, ragacsos folyadék jelenik meg ÉS a tojás bűzös. Azért kell ennek a két feltételnek (bűzös a tojás és ragacsos folyadékot ereszt) egyszerre teljesülnie, nehogy belefussunk abba, hogy azt a tojást távolítjuk el, amelyiken a cseppet észleltük, de nem büdös, miközben a felette lévő büdös tojásról csepegett le a bűzös folyadék az ’ártatlan’ tojásra.  

Ha arra vállalkozunk, hogy felbontjuk a záptojást, óvatosan tegyük, ne ütögessük, ne rázogassuk és ne abban a helyiségben bontsuk fel, ahol a keltetés és/vagy a bújtatás folyik; a legjobb, ha szabad levegőn nyitjuk meg a záptojást.

A záptojásnak a hangja is más: az alábbi videón szereplő 33. sorszámú emutojás 36 napos volt és kopogtatva a korához képest túl mély, tompa volt a hangja. Persze, a korának nem megfelelő tojáshang mellett a tojásnak volt már egy enyhe „bukéja” is, így nemcsak a gépből, de a helyiségből is gyorsan eltávolítottam.  

(Videó: magyaremu.hu)

9. Kinyitva a keltetőgép ajtaját, enyhe bűzt érzek. Mi az oka?

Valószínűleg az egyik tojás záp, az okozza ezt a szagot. Érdemes egyenként ellenőrizni, megszagolni a tojásokat és minél gyorsabban eltávolítani a „bűnöst” a gépből.

10. Melyik a jobb: az automata forgatású keltetőgép vagy a nem automata gép?

Az automata forgatású gép vitathatatlan előnye, hogy a tojásokat 1-3 óránként fokozatosan elforgatja 45-45 o-ban, a nem automata gépnél ezt nekünk kell megtennünk napjában többször. Az automata forgatású gépek azonban általában drágábbak is, mint azok, amelyeknél mi biztosítjuk a forgatást.

11. Keltethető a repedt, sérült emutojás?

Ha lehet, kerüljük! Azonban, ha mindenképpen meg szeretnénk próbálni kikeltetni az ilyen emutojást, érdemes megfogadni A keltetés kézikönyvének emutojásra vonatkozó egyik intelmét, idézem:

„A repedt, törött (csőrrel megvágott) tojás nagy értéke miatt – feltéve, hogy a beltartalma nem sérült – keltetésre berakható. A kis repedést vagy lyukat ragasztószalaggal vagy viaszbevonattal ellátva orvosolni lehet, de mivel a baktériumok már a tojásba juthattak, keltetésüket elkülönítve, az előbbi kategóriával (A tojás vége vízszínű- szerk.) együtt célszerű megoldani. Tömegveszteségüket különös figyelemmel kísérjük, mert nagyobb lehet a szokásosnál.„

(Dr. Bogenfürst Ferenc: A keltetés kézikönyve, p. 232.)

12. Milyen gyakran érdemes ellenőrizni a tojásokat, a keltetőgépet?

Érdemes napjában többször is ránézni a gépre, a beállított hőmérséklet, páratartalmi értékekre, a párásító edény vízszintjére.

Ha automata forgatású a gép és a 10. naptól elkezdjük a napi kétszeri forgatást, a 10 naponként esedékes tömegmérést, a 20. naptól pedig egyre növekvő időre kivesszük a tojásokat a gépből, egyre hosszabb idő áll rendelkezésünkre a tojások ellenőrzésére, vizsgálatára.

13. Kopogtattam az azonos korú, 30 naposnál idősebb tojásaimat és van, amelyiknek magasabb csengő hangja van és van amelyiknek mélyebb. Lehet bennük csibe? Ha igen, melyikben?

A keltetés előrehaladtával a termékeny és élő csibét tartalmazó tojást kopogtatva annak hangja egyre mélyül, szóval: valószínűleg abban a tojásban van csibe, amelyiknek mélyebb a hangja. Persze, ne csak a kopogtatásra hagyatkozzunk: időről-időre nézzük meg, mozog-e a tojás, tegyük le az asztalra, vegyük két tenyerünkbe, érezve, hogy rezdül/rebben-e a magzat a tojásban. Ezek a tapasztalások így együtt több információt adnak, mintha csak a kopogtatásra hagyatkozunk.

14. Azt hallottam/olvastam, hogy van, aki – ha hallja, hogy csipog a csibe a tojásban – megbontja a tojáshéjat. Feltétlen szükséges?

Nos, tenyésztőtől/keltetőtől függ, hogy megbontja-e a tojás héjat avagy sem. Elvégre a természetben sem segít a hím a csibéknek...

Akkor viszont indokolt, ha már nagyon időszerű a kelés, a tojás nagyon intenzíven mozog, de a csibe nem csipog a tojásban: ekkor ugyanis fennáll annak a lehetősége, hogy a csibe rosszul fekszik a tojásban (malpozíciós) és azért mozog intenzíven, mert levegőért küzd. Ha ilyenkor nem segítünk neki, a csibe megfulladhat a tojásban.

Én személy szerint, amikor hallom, hogy a csibe csipog a tojásban, megbontom egy kicsit a tojás meszes héját, a tojás hidegebbik végén, azaz a légkamránál. Figyelem! Csak meszes héjat bontok, az alatta lévő héjhártyát nem szakítom át! Ha megsérül a még élénk vörös, erekkel átszőtt héjhártya, vérzés indulhat el, és elvérezhet a csibe. Amikor már itt a kelés ideje és fütyül a csibe a tojásban, leteszem a tojást az asztalra, megvárom, míg nyugalmi állapotba kerül, majd a hidegebbik csúcsánál lemérek 2,5 cm-t felfelé, majd onnan haladok 2,5 cm-t balra és ott töröm fel a tojáshéjat.

15. Amikor kikelnek a csibék, ránézésre meg lehet mondani, hogy melyik a fiú és a lány? Van valami külső ismertetőjegye valamelyik ivarnál, amiből már csibekorban eldönthető, hogy melyik csibe a lány és melyik a fiú?

A hagyományos baromfitenyésztésben van példa arra, hogy egyes baromfifajtáknál a naposcsibék színe vagy a naposcsibéknél a szárnytollak fejlődése alapján elkülöníthető a két nem (ezeket hívjuk autoszex baromfifajtáknak). Nos, ez nem lehetséges az emunál, de a naposkorban elvégzett ivarmeghatározás (szexálás) megoldja a dilemmát.

A naposkori ivarmeghatározás (kloákavizsgálat) híján várnunk kell, amíg ivarérettek lesznek a madarak, ugyanis növendék korban sem lehet ránézésre megmondani, hogy melyik a hím és melyik a nőivarú madárka.

A kloákavizsgálatot kiválthatja a vér, vagy tollminta alapján elvégzett kromoszómavizsgálat, amit -tudomásom szerint - már Magyarországon is sikerrel alkalmaznak.  

A cikk végére értél. 🙂

Ha tetszett, oszd meg és látogass el a Magyaremu Facebook oldalára (@magyaremu), ahol naprakészen értesülhetsz a honlap újabb és újabb cikkeiről, egyéb szakmai érdekességekről.

NE HABOZZ, EMUZZ!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük