• A Föld második legnagyobb testű, röpképtelen madara.
• A futómadarak családjába tartozó, Ausztrália őshonos madárfaja.
• 160-190 cm magas, testtömege 30-45 kg.
• A két ivar nem különül el élesen (nincs ivari dimorfizmus), a tojó általában testesebb a hímnél és az ivarérett tojónak szembetűnő a nyak alsó részén elhelyezkedő 'zsabó' vagy 'előke', ami a hímnél nem figyelhető meg.

Emutojó

Emukakas

• Az emu 18-24 hónapos korában válik ivaréretté: az ivarérett tojó 'doboló', az ivarérett hím 'morgó, röfögő' hangot hallat.
• A tojó jellemzően gyakrabban hallatja hangját. Ausztráliában a madarak párba állása december januárra tehető.
• A vadon élő emupárok körülbelül öt hónapig maradnak együtt, ez alatt kerül sor a párzásra, a fészeképítésre és a tojásrakásra.
• Az északi féltekén tartott emuknál a párzás augusztus-szeptemberben kezdődik, a tojásrakás novembertől-áprilisig tart. Ebben az időszakban a tojó átlagosan 2-4 naponta rak egy tojást.
• A smaragdzöld tojás mérete és tömege egyedenként változó, általában 400-700 gramm közötti, ami 10 tyúktojásnak felel meg.
• A tojásokat – természetes körülmények között – a kakas költi ki és a csibék felnevelése is az ő feladata.
• Mesterséges körülmények között – így hazánkban is – keltetőgéppel keltetik ki a tojásokat, az itteni, téli időjárási viszonyok nem kedveznek a tojások természetes keltetésének.
• A tojásokból átlagosan 50-52 nap után kelnek ki a csibék
• A csibék alapszíne fehér vagy tört fehér, a test hosszában világos és sötétbarna csíkok futnak végig, melyek a fejen pöttyökké oszlanak szét.

• A csibékre jellemző csíkok 3-4 hónapos koruk körül fokozatosan eltűnnek, a fej és a nyak rész sötétbarna vagy fekete lesz, a test a fej- és nyaktájéknál világosabb barna. Ezt a fejlődési stádiumot nevezik „feketefej”stádiumnak. 
• A vadon élő emuk cserjékkel, gyümölcsökkel, magokkal, rovarokkal táplálkoznak, de étrendjükbe megtalálhatóak a kisebb testű rágcsálók is.
• Mesterséges körülmények között, megeszi az abraktakarmányt, ugyanúgy, mint a zöldség- és gyümölcsféléket. A hazai tenyésztők takarmányozásukat búzára, tritikáléra, napraforgóra, kukoricára és lucernára alapozzák- ki- ki a saját tapasztalata szerint, de ma már kapható kifejezetten az emu igényeire kifejlesztett táp is.
• Az emunak a koleszterinszegény vörös húsa, zsírja, bőre, tojása, tolla egyaránt értéket képvisel, jóformán minden porcikája hasznosítható, bár hazánkban ez még nem olyan köztudott, de (az emutenyésztők mellett mi is) azért dolgozunk és jött létre portálunk, hogy minél több információt adjunk át erről a madárfajról és tartásáról. 🙂