Légy képben! Az emu szaporodása- III. rész

Lévén, hogy hamarosan újra beköszönt az emu tojásrakási időszaka (már van, akinél el is kezdődött), gondoltam egyet és összeszedtem az ilyenkor felmerülő leggyakoribb kérdéseket.

Az I. és a II. rész 15-15 kérdéseit és válaszait ide és ide kattintva tudod megnézni.

Jöjjön hát a harmadik etap, az újabb 15 kérdés és válasz, vágjunk bele!

Már szépen gyűlnek...
(forrás: magyaremu)
  1. Két madaram van, elméletileg 22-24 hónaposak: a nagyobbik madár morgó hangot hallat, a kisebbik nem ad ki hangot. Vajon milyen neműek?

Az ivarérés küszöbén álló tojók eleinte nem dobolnak, hanem gurgulázó, morajló hangot hallatnak. Ahogy szépen kifejlődik a nyak alján elhelyezkedő 'zsabó', a tojó hangja átvált dobolásba. Szóval, valószínű, hogy a nagyobbik, már hangot adó madár a tojó, a kisebb még 'néma' pedig a hím.

2. Sajnos sáros helyre tojt a madaram, emiatt a tojás is eléggé sáros. Megmossam a tojást?

Mosás csak akkor alkalmazandó, ha a sár finom sörtéjű kefével, száraz papírtörlővel nem törölhető le! A mosással megsérül a tojás láthatatlan kutikula nevű rétege, ami a tojás elsődleges védvonala a fertőzésekkel szemben. A tojások szennyeződését az alomanyag rendszeres cseréjével küszöbölhetjük ki, az ólon kívül össze-vissza lerakott tojásokat pedig úgy, hogy ha huzatmentessé tesszük az ólat. Erre megoldás, ha a három oldalról zárt ól negyedik oldalát félig lezárjuk, így három és fél oldalról zárt teret kapunk.

3. Hallottam már keltetésről, bújtatásról. A két kifejezés ugyanazt jelenti?

Nem egészen. A keltetés folyamata két részre, előkeltetési-és kelési (bújtatási) fázisra osztható, tehát a mesterséges keltetés kikelési szakaszát mondjuk bújtatásnak.

4. Milyen keltetőgép típusok vannak?

Meglehetősen sokféle formájú, nagyságú, műszaki és üzemeltetési megoldású keltetőgép van a piacon. Működés szempontjából a gépek három csoportra oszthatóak:

  • asztali keltetőgép
  • szekrényes keltetőgép
  • termes keltetőgép
Keltetés ipari szinten
(forrás: gallus.hu)

5. Szeretnék megpróbálkozni a gépi keltetéssel. Elég ehhez egy keltetőgép vagy külön bújtatógépet is vennem kell?

Az emu tojás keltetésének 0.-48/49. napja közötti időszak az előkeltetés ideje, utána jön a bújtatás. Ezekben a fázisokban a tojásban cseperedő madárkáknak (magzatoknak) eltérő igényeik vannak, ezért kétféle keltetési megoldás is létezik:

a) az előkeltetés és a bújtatás is egy gépben történik, ekkor a gép felső részében a tojástálcák kapnak helyet, majd közvetlen a bújtatás előtt a gép alsó részébe teszik a bújtatótálcát, ahol már nincs forgatás, hogy a tojásból kibújó csibék ott jöjjenek világra. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy egy gépben megvalósítható a teljes keltetés, a hátránya azonban, hogy a bújtatással járó szennyeződés (kosz, pihe, vér) remek táptalaja a baktériumoknak, amelyek rizikófaktort jelentenek a keltetés korábbi fázisában járó, fiatalabb tojásokra.

b) a keltetés és a bújtatás külön gépben történik, ekkor a két fázis teljesen elkülönül. Előnye, hogy így higiénikusabb a keltetés, hátránya, hogy nagyobb a beruházási igény és persze a két gép több áramot is fogyaszt.

6. A keltetőgéphez analóg higrométert kaptam. Hogyan kell beállítani, hogy pontos értéket mutasson?

Kalibrálással. Erről többféle módszert olvastam, az elsőt kifejezetten keltetőgép gyártónál olvastam, a második és harmadik megoldást pedig szivarokkal, humidorokkal kapcsolatos szakmai oldalon, a HumidorGuide-n (https://www.humidorguide.hu/humidor-preparation/calibrating-hygrometer) találtam.

Analóg higrométer
(kép: magyaremu)
  • Vizes törülközős módszer: Ha az az érzésünk, hogy nem mér pontosan a higrométer, csavarjuk egy vizes törülközőbe, majd fél óra múlva olvassuk le róla az értéket. A mutatónak 95-100 % között kell állnia, ha azonban a mutató nincs ebben a tartományban, akkor a műszer hátuljának közepén lévő furaton nyúljunk be óvatosan csavarhúzóval és finoman tekerjük el a mutatót, hogy az 95-100 % közötti értéket mutasson.
Higrométer hátulja, piros körrel és nyíllal jelölve az a rész, amelyen keresztül beállítható a higrométer
(kép: magyaremu)
  • Só(s)-módszer: Tegyük a higrométert egy kis műanyag dobozba, helyezzünk mellé egy csészényi vagy kanálnyi sót, amelyet megnedvesítünk néhány csepp vízzel. (A só ne oldódjon fel a vízben, csak nedves legyen!) Ezután zárjuk le a dobozt és várjunk kb. 8 órát. Ha letelt az idő, a dobozban a páratartalom 75 %. Állítsuk be a higrométert 75 %-ra.
  • 'Vizes rongyos' módszer: kvázi az elv ugyanaz, mint az első megoldásnál, annyi különbséggel, hogy ennél a módszernél azt javasolják, hogy a higrométert egy órára bugyoláljuk be a megnedvesített rongyba, majd 1 óra elteltével állítsuk a higrométer mutatóját 96 %-ra.

7. Az első emutojások behelyezésével indítsam el a keltetőgépet?

Nem, a tojásokat a már megfelelően előkészített, beindított és a keltetési hőmérsékletre felmelegített keltetőgépbe kell helyezni. Aki először keltet géppel, érdemes a tojások érkezése előtt akár 1 héttel beindítania a gondosan kitakarított gépet, kitapasztalni a működését, megnézni, hogy milyen gyakran kell a vizesedényt/tálcát tölteni. Régebbi gépnél azért lehet célszerű a korábbi indítás, mert így leellenőrizhető, hogy működik-e minden funkció és egy esetleges meghibásodásnál van még idő javíttatni/javítani a gépet még a tojások berakása előtt vagy - ha van- előkészíteni egy másik keltetőgépet a tojások fogadására.

8. Kb. 10-12 oC-on tároltam a tojásokat a keltetés előtt és most szeretném betenni a tojásokat a beindított, már felmelegedett keltetőgépbe. Nem fog megártani a hőmérséklet különbség a tojásoknak?

A fokozatosság elvét szem előtt tartva, érdemes a keltetőgépbe rakás napját megelőző napon már fűtött helységbe (pl. : ahol a keltetőgép is van) vinni a tojásokat, hogy a tojások szépen fokozatosan felmelegedjenek a szoba hőmérsékletére, majd - a gépbe helyezve - átvegyék a keltetőgép beállított hőmérsékletét.

9. Milyen beállított paraméterek mellett keltessek emutojást?

Nos, erről megoszlik a szakma véleménye belföldön és külföldön egyaránt, így hát összeszedtem azokat az értékeket, amelyekről hallottam, ismerek. Dr. Bogenfürst Ferenc A keltetés kézikönyvében azt írja, hogy 36,1-36,4 oC-on keltetik a legsikeresebben az emutojásokat, 24-35 % páratartalom mellett. Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsanna a Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban című munkájában 36,4-36,6 oC és 42 % relatív páratartalmat javasol.

A kiadvány a szerzőtől vásárolható meg. Ha kapcsolatba szeretnél vele lépni, írj a hello@magyaremu.hu címünkre és összekapcsolunk Vele. 🙂

Ausztráliában és Új-Zélandon 35,5-35,8 oC hőmérsékleten 51-56 nap alatt kelnek ki a tojások. Az Emutenyésztők kézikönyve 25-30 % relatív páratartalom beállítását ajánlja.

Jó tudni, hogy alacsonyabb keltetési hőmérsékleten lassabb, magasabb hőmérsékleten pedig gyorsabb az embrió fejlődése.

Azt is fontos tudni, hogy a túl magas hőmérséklet túl korai kelést vagy nagyon apró csibéket eredményezhet, a kívántnál alacsonyabb hőmérséklet pedig vontatottá teheti a kelést.

10. A keltetés alatt a keltetőgépet mindvégig ugyanazon a hőmérsékleten járatjuk?

A tojások igénye a keltetés első és utolsó szakaszában némiképp eltér: a keltetés első fázisában a tojásoknak inkább melegre van szükségük, míg a második szakaszban a tojásban fejlődő magzat már termel hőt és fokozódik a légcsere igénye. Ezeket az igényeket nem is olyan egyszerű összehozni a keltetés különböző fázisaiban lévő tojásoknál; azonban azáltal, hogy a keltetőgép ajtaját naponta kétszer-háromszor kinyitjuk a tojások reggeli, esti kézi forgatása, a párologtató edény feltöltése kapcsán, így a gépben cserélődik a levegő. No és persze, pl.: a szekrényes keltetőgépek oldalán van egy kör alakú szellőzőnyílás, amelyet fedő fémlapocskát - a keltetés előrehaladtával - fokozatosan nyitjuk.

A különböző korú tojások keltetőgépen belüli eltérő környezeti igényei úgy is kielégíthetőek egyidejűleg, hogy a 20 napos és annál idősebb tojásokat naponta, fokozatosan növelt időtartammal kivesszük a gépből, így a hűtésük megoldott, míg a 20 napnál fiatalabb tojások folyamatosan bent vannak a gépben.

11. Azt hallottam/olvastam, hogy ha automata forgatású keltetőgéppel keltetem az emutojásokat, akkor a tojások berakását követően a tojások 10 napos koráig nincs semmi teendőm. Ez igaz?

Egyes szakmai ajánlás szerint, az automata forgatású keltetőgépben keltetett emutojások esetében, valóban nincs teendőnk a tojásokkal azok 10 napos koráig. Azonban a gép paramétereit érdemes naponta többször is ellenőrizni , ahogyan ellenőrizni kell a párologtató edényben, vizes tálcában lévő víz szintet is és ha szükséges rátölteni. Ha kiszárad az edény, lezuhan a relatív páratartalom és az akár a keltetés sikerességét is meghiúsítja.

Még egy gondolat arról, hogy a 0-10. napos tojásokkal nincs teendőnk: van olyan, aki már a gépbe tett tojásokat az első napon is forgatja és így is remek eredményt könyvel el. Nos, ha nem automata forgatású gépet használunk, indokolt is az első naptól kezdve kézzel többször forgatni a tojásokat, hiszen az automata forgatású gépek is már az 1. naptól forgatják a tojásokat 45o-ban jobbra és 45 o-ban balra.

12. Hogyan kell elképzelni a 20 napos tojások hűtését? Hűtőgépbe kell őket tenni?

Nem, erre semmi szükség. Csak ki kell venni a keltetőgépből és a korának megfelelő ideig a szoba/terem hőmérsékletén kell tartani a tojásokat: 20. naptól naponta 5 perce növekvő időtartammal, 30. naptól 10 percre szintén fokozatosan növelve a kint töltött percek számát, a 40-50. napon pedig már akár 20 percig is gépen kívül lehetnek.

13. Mikortól kaphatok több bizonyítékot arra, hogy a tojásban van csibe?

  • Tojások 30-35 napos korában:
    • kezünket rátéve a már pár perce gépen kívül lévő tojásra, ha melegnek érezzük a tojást vagy legalábbis lassú ütemben hűl, akkor valószínűleg van benne magzat.
    • kopogtatásos módszer: ha a tojás termékeny, finoman megkopogtatva (pl. csavarhúzóval, fémpálcával) mély hangot hallunk, ami a keltetés előrehaladtával egyre mélyül. Az üres tojás hangja porcelán csengésű. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, vegyünk ki egy fiatalabb tojást és vessük össze annak hangját a vizsgált tojáséval.
  • Tojások 40 napos korában: az ideálisan fejlődő magzat 40 napos korában elkezd mozogni a tojásban. Ha a tojást sík felületre helyezzük, finoman elkezd mozogni, gurulni. Vigyázzunk le ne guruljon a felületről, el ne törjön!
Ezek itt ugyan 50 napos tojások, de a 40 napos tojások is hasonlóképpen mozognak, annyi különbséggel, hogy nem olyan intenzíven, mint az 50 napos tojások, inkább csak megrezdülnek, picit kilengenek a nyugalmi helyzetükből.

14. Akkor indítsam be a bújtatógépet, amikor az első tojásokat beleteszem?

Nem, már az első csibék érkezése előtt be kell indítani és állítani a gépet, hogy az ideális bújtatói környezet várja a csibéket.

15. Milyen értékekre állítsam be a bújtatógépet?

Ahogyan a keltetőgépben, itt is érdemes a 36,4 oC körüli hőmérsékletet beállítani, a relatív páratartalmat viszont magasabbra, 75-80 %-ra kell állítani.

Egy kibújt, száradó apróság a bújtatógépben
(kép: magyaremu)

Tetszett a cikk? Oszd meg és látogass el a Magyaremu Facebook oldalára (@magyaremu), ahol naprakészen értesülhetsz a honlap újabb és újabb cikkeiről, egyéb szakmai érdekességekről.

Szeretnéd megnézni a téma korábbi cikkeit? Az első részt ide, a második részt ide kattintva azonnal megnézheted.

Hamarosan közzétesszük az újabb részt, tartsatok akkor is velünk!

(: NE HABOZZ, EMUZZ! 🙂

Légy képben! Az emu szaporodása- III. rész” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Visszakövetések: Légy képben! Az emu szaporodása – az utolsó (?), IV. rész – magyaremu

  2. Visszakövetések: Emu tojás keltetése I. rész: A tojásrakás ’emuéknál’ – magyaremu

Vélemény, hozzászólás?