Legyen szó a saját és a Szeretteink egészségéről, vagy az állataink megfelelő takarmányozásáról, 100 %, hogy szóba kerülnek a VITAMINOK.
Emberi szempontból abszolút körbejárt téma, gondoljunk csak a különböző egészséges életmódot népszerűsítő magazinokra, egészséggel foglalkozó portálokra, patikák (online) újságjaira vagy akár a TV-ből hömpölygő táplálékkiegészítők hadára...
Mi a helyzet azonban az állatok vitaminellátottságával?
Mi történik akkor, ha egy állat nem jut hozzá a legfontosabb vitaminokhoz?
Túl lehet-e adagolni az állatoknál a vitaminokat és ha igen, melyek a tünetek?
Mik azok az antivitaminok?
A kérdések újabb kérdéseket szülnek, úgyhogy ennek a cikknek is lesz egy folytatása. 🙂
Mi is a vitamin?
Szent-Györgyi Albert frappáns megfogalmazása mellett azt is mondhatjuk a vitaminokra, hogy olyan járulékos anyagok, amelyek igen kis mennyiségben fordulnak elő és elengedhetetlenek a(z) (állati) szervezet normális életfolyamataihoz.
VITAMIN= VITAL AMINES, azaz életfontosságú aminok
A vitaminok nem rendelkeznek táplálóhatással, és bár elengedhetetlenek az állati szervezet számára (is), a szervezet nem képes előállítani a vitaminok többségét, tehát a táplálékkal, takarmánnyal kell azokat felvenni.
A vitaminoknak sokrétű a szerepük: hatásukat kifejthetik hormonok alkotórészeként vagy a fehérjékhez kapcsolódva. Úgy is mondhatjuk, hogy a vitaminok elengedhetetlenek a szervezet normális anyagcsere folyamataihoz.
Ha teljesen hiányzik, ha kevés, ha túl sok...
Ha a szükségesnél kevesebb az adott vitamin mennyisége a szervezetben, azt hipovitaminózisnak nevezzük és ez a jelenség növekedés-, ellenállóképesség-, és termeléscsökkenéssel jár.
Ha a vitamin teljesen hiányzik, akkor avitaminózisról beszélünk, ami klinikai tünetekben mutatkozik meg, de a gyakorlati életben ennek kialakulására vajmi csekély az esély, hiszen az állati szervezet a takarmánnyal hozzájut valamennyi vitaminhoz.
(A cikk következő részében konkrétan taglalom majd az egyes vitaminok hiányából eredő tüneteket.)
A vitamin túladagolás, azaz a hipervitaminózis igen ritkán fordul elő, általában akkor, ha helytelen a terápiás gyakorlat.
Mennyi vitaminra van szüksége egy állatnak?
Valamely állat vitaminszükséglete függ:
- a takarmány karakterisztikájától, azaz, hogy a takarmány inkább szénhidrátokban gazdag vagy inkább zsírokban?
- az állat egészségi állapotától,
Például, ha lázas az állat, gyorsabb a bélmozgása és az ezzel járó túlzott energiafelhasználás felemészti az állati szervezetbe juttatott vitamin nagy részét,
- takarmányok vitamintartalmától,
- a termelés szintjétől,
Egy intenzív tartásmód jobban igénybe veszi az állati szervezetet, mint egy külterjes (extenzív) tartástechnológia, így ott fokozottan kell ügyelni a megfelelő vitaminozásra.
- az állat fajától, fajtájától (ez utóbbi nyilván inkább a hagyományosnak számító haszonállatfajoknál mérhető, futómadaraknál (még) nem.
- megszokástól: nagyon érdekes, hogy ha az állati szervezet megszokja a nagyobb vitamin dózist, akkor a szervezete a csökkentett vitamin-dózisra termeléscsökkenéssel reagál.
Számít a takarmány vitamintartalma? Naná!
Valamely takarmány(növény) vitamintartalmát nagyban befolyásolja, hogy:
- milyen növényfajt (kukoricát, búzát, napraforgót) etetünk,
- a növényfajon belül a növényfajták vitamintartalmában is lehetnek eltérések,
- milyen az éghajlat,
- milyenek a talaj adottságai,
- hogyan állítják elő a takarmányt,
- hogyan gyűjtik be a takarmánynövényt, hogyan tárolják, kezelik, stb.
És végül itt vannak a takarmányok "ellenlábasai"...
TUDTAD? A vitaminoknak ellenlábasai a vitaminok antagonistái és az antivitaminok.
Az vitaminok antagonistái, az antivitaminok egyfelől gátolhatják egy adott vitamin működését, de akár bonthatják is a vitamint. Például, a somkóróban lévő kumarin nevű anyag gátolja a K-vitamin hatását.
Ennyit bemelegítésnek, a következő részben már konkrétan a vitaminokkal és azok hatásaival jövök...
NE HABOZZ, EMUZZ!
Felhasznált forrás:
Schmidt János (szerk.): A takarmányozás alapjai, Mezőgazda Kiadó 2003.
Dr. habil Vetési Margit (szerk.): Takarmányozástan- egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Mezőgazdasági-és Környezettudományi Kar, Gödöllő, 2002.
Kiemelt kép forrása: cibum.eu