1. A strucc veszélyes állatnak minősül?
Igen. A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet szerint, a strucc elővigyázatosságot igénylő faj.
A jogszabály három kategóriába sorolja az érintett állatfajokat:
- különösen veszélyes állatfajok
- közepesen veszélyes állatfajok
- elővigyázatosságot igénylő állatfajok
A korábbi rendelet nem tett különbséget a veszélyes állatfajok között, jó hír, hogy ez a rendelet már igen, és a strucc javára, így a jogszabályban előírt tartási feltételek is némiképp lazultak.
2. A többi futómadárfaj is veszélyesnek minősül, vagy csak a strucc?
A struccon kívül a kazuár is szerepel a veszélyes állatok között , de a kazuár a különösen veszélyes állatfajokhoz tartozik.
Az emu korábban szerepelt a veszélyes állatfajok listáján, de 2013. óta kikerült a jogszabályból, így már jogilag sem tekinthető veszélyes állatnak.
A nandu pedig szintén nem minősül veszélyes állatnak.
3. Vannak-e a strucc tartására vonatkozóan jogi szempontok, aminek meg kell felelni?
Igen és ezeket a tartás, kifutók kialakítása/átalakítása során vegyük is figyelembe:
- a tartási hely úgy legyen kialakítva, hogy az az állat szökését és közterületre jutását megakadályozza (85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 3. §)
- strucc akkor tartható, ha a madár tartási feltételei – ideértve a tartáshoz és a szaporításhoz szükséges szakismeretet is – adottak.
- struccot olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tarthat, amely cselekvőképes (85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 6. § ) ÉS
- biztosítja az alábbi előírt biztonsági feltételeket:
- 1-3 egyed esetén, a külső kifutó területe: 250 m2, belső, fedett terület területe: 6 m2, térfogata: 18 m3. Minden további egy egyed esetén a külső kifutóra + 25 m2 területet, a belső területre pedig + 2 m2-t szükséges rászámolni. (érdekesség: ez a kitétel a az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) miniszteri rendelet mellékletében szerepel, amire mondhatnánk, hogy oké, mi nem vagyunk sem állatotthon, sem állatkert. Csakhogy a veszélyes állatokról szóló törvény 6. § (2) és (3) bekezdései visszamutatnak a fent felsorolt kritériumokra.)
- az állattartó teret határolhatja sima felületű fal, áttörésbiztos üveg, fémrács, fémháló, száraz-illetve vizesárok által határolt térben (a jogszabály nem tesz különbséget itt a tenyésztési célú és állatkerti viszonyok között, nyilván tenyésztőként nem feltétlen érné meg pl. vizesárkot vonni a strucckifutó köré, de aki mégis ezzel a gondolattal kacérkodik, görgessen lejjebb, erről is olvashat a továbbiakban)
- kerítésmagasság (nem fedett helyen): 2 méter
- ha a kerítés fémháló, akkor a:
- pálcavastagság legalább 2 mm,
- rácsozat lyukbősége:
- legfeljebb 10 cm, vagy rövidebb rácstávolság legfeljebb 5 cm és a védőtávolság legalább 0,5 m vagy
- 10-20 cm között, vagy a rövidebb rácstávolság 5-10 cm között és a védőtávolság legalább 1,5 m.
- aki a kialakításnál biztonsági üveget is szeretne, az figyeljen arra, hogy az üveg legalább 10 mm vastagságú legyen
- és érdekesség kedvéért a száraz árok-, vizesárok kérdéskör: a száraz árok 5 méter széles legyen, az árok külső falának magassága legalább 1,7 méter legyen, amelyet egy 0,5 méter magas kerítés egészítsen ki. A vizesárok szintén 5 méter széles legyen, a vízmélység 1 méter legyen a külső oldalon, amelyet egy 0,8 méter magas kerítés egészítsen ki
4. Most tervezem, hogy belefogok a strucctartásba és elég nagy területtel rendelkezem. Eltérhetek az előírt területnagyságtól?
Természetesen eltérhetsz, de csak ha ennél nagyobb területet tudsz nekik biztosítani. Sőt! A Strucctenyésztők kézikönyve – a szakmai szempontokat szem előtt tartva – sokkal nagyobb területek kijelölését javasolja, íme:
5. Be kell-e valahova jelenteni a strucc tartást?
Igen. A strucc tartását, szaporítását, vásárlását, tartásának átengedését, az országba behozatalát be kell jelenteni az állategészségügyi hatóságnak. (Akár – és szerintem érdemes is – még a tartást, szállítást megelőzően felvenni a kapcsolatot a területileg illetékes járási állategészségügyi hatósággal.)
Azt is tartsuk szem előtt, hogy ha a tartani kívánt állatok létszáma eléri a gazdasági tevékenység méretét, a tartást be kell jelenteni az önkormányzatnál.
6. Honnan tudom, hogy nálunk ki az illetékes állategészségügyi hatóság?
Ha éppen nem tudod, hogy a település, ahol tartod a struccokat vagy tervezed a strucctartást melyik járási állategészségügyi hivatalhoz tartozik, érdemes felvenni a kapcsolatot a megyei kormányhivatal állategészségügyi hatóságával. A megyei kormányhivatalok szervezeti egységeit és elérhetőségeit a kormanyhivatal.hu oldalán megtalálod (http://www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek).
7. Az állategészségügyi hatóság milyen adataimat tartja nyilván a bejelentést követően?
- állat tulajdonosának nevét és címét,
- az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
- az állat tartási helyét,
- az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit,
- egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat.
8. Kell-e jeleznem valahogy, hogy az ingatlano(mo)n struccokat tartok?
Igen. Lévén, hogy a strucc veszélyes állatnak minősül, a tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével.
8) Kell-e egyedi azonosító struccra?
Igen. Mivel a strucc veszélyes madárfajnak minősül, így egyedi azonosítóval kell ellátni.
9) Mire figyeljek a strucc szállítási eszköz kiválasztásánál?
- a strucc olyan zárt eszközben szállítható, amely olyan kialakítású, hogy megakadályozza a madár megszökését,
- a szállítóeszközből csak olyan zárt területre lehet kiengedni, amelynek a kialakítása szintén alkalmas a madár szökésének megakadályozására (85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 8. §)
10) Vihetek-e felnőtt/növendék struccot, strucc csibét pl. állatvásárba?
Nem. Strucc értékesítése kizárólag közvetlenül a tartás helyéről történhet. (A jogszabály szerint, a tartási hely mellett veszélyes állat állatkereskedésen keresztül is értékesíthető, de a struccnál ez nem ’játszik’.) (85/2015. (XII.17.) FM rendelet 14. § (2) bekezdése)
11) Meguntam a strucctartást és hiába hirdetem, senki sem veszi meg a madarat. Szabadon engedhetem-e a struccomat?
A válasz röviden és tömören az hogy NEM!!! Nem csak etikátlan (bármely, legyen az veszélyes, nem veszélyes) állattal szemben, hanem törvénysértő is: az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény egyértelműen fogalmaz: „Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos” .Ha szeretnéd abbahagyni a strucc tartását, akkor vagy - jogi kifejezéssel élve - ruházd át a tulajdonjogot (pl.: értékesítés) másra (olyanra, aki szintén tudja teljesíteni a tartási feltételeket-lásd 3) pont) vagy pedig vágd le saját fogyasztási célra.
12) Mi van, ha megszökik a strucc? Kit hívjak? A rendőrséget?
Haladéktalanul jelentsd be az illetékes állategészségügyi hatóságnak. Rendőrség is értesíthető, de az a különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor kötelező. (Például: egy kazuár szökését az állategészségügyi hatóság mellett a rendőrségnek is be kell jelenteni.)
13) Elpusztult a struccom. Be kell jelentenem valahova?
Igen, az illetékes állategészségügyi hatóságnak az elhullást követő 30 napon belül .
14) Jó, hogy olvasok ezekről a feltételekről, de hol tudom megnézni ezeket a jogszabályokat?
A Nemzeti Jogszabálytárban www.njt.hu, de be is linkeltem a cikkben hivatkozott jogszabályokat, hogy egy-egy kattintással meg is nyithasd azokat.
- Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
- A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet
- Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet
15) Jó ezekről is olvasni, de konkrétan strucc tartásáról van valamilyen magyar nyelvű szakirodalom?
Két könyvet ajánlok figyelmedbe: az egyik a Strucctenyésztők kézikönyve, amely a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának gondozásában jelent meg és kapható is például a magyaremu webshopjában ( a képgalériára kattintva belenézhetsz a tartalomjegyzékbe), valamint a hamarosan újra (várhatóan ez év második felében) megjelenő Emutenyésztők kézikönyvét, amelyben a szerző egy egész fejezetet szentel a struccnak és a nandunak– amennyiben szeretnél értesítést kérni a megjelenésről, írj nekünk a hello@magyaremu.hu címünkre és küldünk egy mailt, amint újra kapható lesz a könyv.