Strucc l’amour ‘gyorstalpaló’ – III. rész

Bár a magyaremu elsősorban az emura fókuszál, természetesen nem szeretném "parlagon hagyni" a többi futómadár fajt sem, pláne, hogy náluk is nagyon-nagyon sok az izgalmas szakmai kérdés, téma. Vegyük például a strucc szaporodását...

Szóval, az I. rész és a II. rész után jöjjön a folytatás, itt az újabb 10 gyakori kérdés és válasz a strucc szaporodásával kapcsolatban.

Igéző szemű strucc csibe
(kép: pinterest.com)

1. Meg kell mosnom a strucctojást, miután kiszedtem a karámból?

Nem feltétlen, az a legjobb, ha a tojás felülete tiszta, így külön mosni sem kell. A tiszta tojásokhoz gondoskodnunk kell arról, hogy a fészek is tiszta, sármentes legyen, no és persze az is hozzátesz, ha a tojásrakás után közvetlen össze is szedjük a tojást, így a szennyeződés és az ebből fakadó befertőződés is minimálisra csökkenthető.

A nem túl makacs szennyeződést egy száraz kefével vagy papírtörlővel el lehet távolítani, nem kell bemeríteni a tojást fertőtlenítő folyadékba.

Ha a tojásra nedves szennyeződés tapadt - a szakirodalmi ajánlás szerint - először szárítsuk meg hajszárítóval, majd kefével távolítsuk el a piszkot.

A keltetés kézikönyve szerint, a kivételt követően érdemes fertőtlenítő oldattal lepermetezni a strucctojásokat, majd megszárítani. A fertőtlenítőszeres oldat hőmérséklete legyen a tojásénál 10 oC-al magasabb, de ne haladja meg a 38-40 oC-ot.

2. Ha tojik a struccom egy tojást, azonnal tegyem is be a keltetőgépbe? Összevárhatok néhány darab tojást?

Persze, egyrészt munkaszervezés szempontjából is egyszerűbb összevárni pár tojást, másfelől a 'szunnyadó' embriónak is jobb, ha nem azonnal indul a keltetés.

3. Meddig és hogyan tárolhatom a strucctojást a keltetés előtt?

A kérdés izgalmas és a választ tekintve nincs egyezés a szakmán belül. Van, aki szerint a strucctojás 1 hétig tárolható 16-18 oC-on, mások tágabb hőmérsékleti tartományt ajánlanak: 10-18 oC-ot. Míg megint mások szerint pozitívan alakultak a keltetési eredmények, ha a strucctojásokat 1 hétig, 25 oC-on tárolták.

4. Milyen pozícióban tároljam a strucctojást?

Általában fektetve szokás a strucctojásokat tárolni, ám ha ismert a légkamra helye, mert azt előzőleg lámpázással megállapítottuk, akkor függőlegesen, a légkamrával felfelé is tárolhatóak.

5. A tárolás alatt forgatni kell a strucctojásokat?

Igen, A keltetés kézikönyve szerint, naponta 5-6 alkalommal érdemes 90 fokban elforgatni a tojást.

6. Keltetés, előkeltetés, bújtatás- ezek a fogalmak mind ugyanazt jelentik?

Részben igen, de mégsem 🙂 a strucctojásra vetítve azt mondjuk, hogy a keltetés tartama átlagosan 42 nap, az első szakasza (amikor a keltetőgépben van) pedig az előkeltetés, ez tart kb. a 39. napig. Amikor az embrió átszakította a belső héjhártyát, megtörtént a belső pattogzás (újabb fogalom:) ), akkor ideje, hogy áttegyük a tojást a bújtatógépbe, ahol már nincs forgatás. Itt bújik ki a csibe a tojásból és itt is marad a teljes felszáradásig.

7. Milyen típusú gépekkel keltethető strucctojás?

Induljunk ki abból, hogy a keltetőgépeknek működésük szerint három nagy csoportja van:

1. asztali keltetőgépek,

PL-Maschine Kft. asztali keltetőgép családjának egyik típusa több tucat keltetnivaló tyúktojással
(forrás: keltetogep.hu)

2. szekrényes keltetőgépek

PL Maschine szekrényes keltetőgép típusa: ez a konstrukció 64 db emutojás befogadására alkalmas, de strucctojás bölcsővel és a megfelelő beállításokkal strucc tojás keltetésére is alkalmas.
(kép forrása: magyaremu)
PL Maschine Kft. nagyméretű, szekrényes keltetőgép modelljeinek egyike
(forrás: keltetogepek.com)

3. termes keltetőgépek

Jellemzően baromfitojás keltetésénél alkalmazott rendszer, de remélem, eljön az az idő, amikor már annyi futómadár tojás egyidejű keltetésére lesz igény, hogy azokhoz is "csatasorba" állítanak majd ilyen termes keltetőgépeket. 🙂
(forrás: gallus.hu)

Strucctojást általában (nagyméretű) szekrényes keltetőgépekkel keltetnek.

A bújtatás szintén (nagyméretű) szekrényes bújtatógépben történik, ahol már nincs fordítómű, a tojások rácsos és magas peremmel ellátott tálcákon kapnak helyet. A tálcák egymás felett helyezkednek el a gépben.

A kettő ötvözete, ha egy gépben történik az előkeltetés és a bújtatás: a felső sorokban az előkeltetés történik, a legalsó szinten pedig egy magas peremmel ellátott tálca kap helyet, amelyen a csibék kibújhatnak a tojásból. Ennél a megoldásnál nagy a veszélye annak, hogy a kikeléssel járó vér, a csibével járó toll, bélsár remek táptalaja a baktériumoknak, amelyek megfertőzhetik a keltetés korai szakaszában járó többi tojást.

Ha van Olvasóim közül olyan, aki keltetett már hagyományos asztali keltetőgéppel strucctojást, örömmel venném értékes tapasztalatait és meg is osztanám itt, a magyaremu.hu felületén. Írj a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre!

8. Milyen hőmérsékleten szokás keltetni a strucctojást?

Általában 36,5 oC-ra állítják be a keltetőgépet.

9. Strucctojás keltetésnél mekkora legyen a relatív páratartalom?

Erről megoszlanak a szakmai vélemények: A strucctenyésztés kézikönyve elég tág intervallumot ad: 5-40 %-os relatív páratartalmat javasol. (Vigyázat! Ha ebben az intervallumban beállítunk egy értéket, azt végig tartanunk kell, tehát nem lehet, hogy egyik nap 5 % a gépben a relatív pára, a másik nap már 40 %!). A keltetés kézikönyve (p. 236.) 30 %-ra javasolja beállítani a relatív páratartalmat, melynek helyességét a tojások hetenkénti tömegvesztésével javasolt ellenőrizni. Az alábbi videó 26 % relatív páratartalmat javasol.

10. Teljesen kezdő vagyok, szeretném kipróbálni a strucc tojás keltetését. Van valahol a neten oktatóvideó a témában?

Igen, van. Habár egy VHS kazettáról átmentett, amerikai oktató anyagról van szó, de jó szívvel ajánlom minden futómadártenyésztőnek:

10+1. Van elérhető magyar nyelvű szakkönyv strucctartás témakörében?

De még mennyire, hogy van! Egy teljes könyv foglalkozik a strucctenyésztés csínjával-bínjával, ez pedig nem más, mint a Szegedi Tudományegyetem gondozásában megjelent A strucctenyésztés kézikönyve.

Strucctartás során felmerülő kérdések és válaszok színe-java egy könyvben

Ide kattintva, belelapozhatsz a könyv tartalomjegyzékébeés mivel van még belőle készleten, meg is vásárolhatod nálunk a magyaremu webboltjában.

A cikk elkészítéséhez felhasznált szakirodalmi források:

Mucsi Imre-Komlósi István (szerk.): A strucctenyésztés kézikönyve - A strucc és egyéb futómadarak tenyésztése, Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar, 2007.

Dr. Bogenfürst Ferenc: A keltetés kézikönyve, Gazda Kiadó, 2004

A cikk kiemelt képének forrása: ebird.org

Vélemény, hozzászólás?