Bár a magyaremu elsősorban az emura fókuszál, természetesen nem szeretném "parlagon hagyni" a többi futómadár fajt sem, pláne, hogy náluk is nagyon-nagyon sok az izgalmas szakmai kérdés, téma. Vegyük például a strucc szaporodását...
Szóval, az I. rész és a II. rész után jöjjön a folytatás, itt az újabb 10 gyakori kérdés és válasz a strucc szaporodásával kapcsolatban.
(kép: pinterest.com)
1. Meg kell mosnom a strucctojást, miután kiszedtem a karámból?
Nem feltétlen, az a legjobb, ha a tojás felülete tiszta, így külön mosni sem kell. Gondoskodnunk kell arról, hogy a fészek is tiszta, sármentes legyen, amihez persze az is hozzátesz, ha közvetlen a tojásrakás után össze is szedjük a tojást, így a szennyeződés és az ebből fakadó befertőződés is minimálisra csökkenthető.
A nem túl makacs szennyeződést el lehet távolítani egy száraz kefével vagy papírtörlővel, nem kell bemeríteni a tojást fertőtlenítő folyadékba.
Ha a tojásra nedves szennyeződés tapadt - a szakirodalmi ajánlás szerint - először szárítsuk meg hajszárítóval a tojás felületét, majd kefével távolítsuk el a piszkot.
A keltetés kézikönyve szerint, miután kihoztuk a karámból a strucctojást, érdemes fertőtlenítő oldattal lepermetezni, majd megszárítani. A fertőtlenítőszeres oldat hőmérséklete legyen a tojásénál 10 oC-al magasabb, de ne haladja meg a 38-40 oC-ot.
2. Ha tojik a struccom egy tojást, azonnal tegyem is be a keltetőgépbe? Összevárhatok néhány tojást?
Persze, egyrészt munkaszervezés szempontjából is egyszerűbb összevárni pár tojást, másfelől a 'szunnyadó' embriónak is jobb, ha nem azonnal indul a keltetés.
3. Meddig és hogyan tárolhatom a strucctojást a keltetés előtt?
A kérdés izgalmas és a választ illetően nincs egyezés a szakmán belül. Van, aki szerint a strucctojás 1 hétig tárolható 16-18 oC-on, mások tágabb hőmérsékleti tartományt ajánlanak: 10-18 oC-ot. Míg megint mások szerint pozitívan alakultak a keltetési eredmények, ha a strucctojásokat 1 hétig, 25 oC-on tárolták.
4. Milyen pozícióban tároljam a strucctojást?
Általában fektetve szokás a strucctojásokat tárolni, ám ha ismert a légkamra helye, mert azt előzőleg lámpázással megállapítottuk, akkor függőlegesen, a légkamrával felfelé is tárolhatóak.
5. Kell forgatni a strucctojásokat a tárolás ideje alatt?
Igen, A keltetés kézikönyve szerint, naponta 5-6 alkalommal érdemes 90 fokban elforgatni a tojást.
6. Keltetés, előkeltetés, bújtatás- ezek a fogalmak mind ugyanazt jelentik?
Részben igen, de mégsem: a strucctojásra vetítve azt mondjuk, hogy a keltetés tartama átlagosan 42 nap, az első szakasza (amikor a tojás a keltetőgépben van) az előkeltetési szakasz, ez tart kb. a 39. napig. Amikor az embrió átszakította a belső héjhártyát, megtörtént a belső pattogzás, már hallani ahogy a csibe csipog/kopog a tojásban, eljött az idő, hogy áttegyük a tojást a bújtatógépbe, ahol már nincs forgatás. Itt bújik ki a csibe a tojásból és itt is marad a teljes felszáradásig.
7. Milyen típusú gépekkel keltethető strucctojás?
Induljunk ki abból, hogy a keltetőgépeknek működésük szerint három nagy csoportja van:
1. asztali keltetőgépek,
(forrás: keltetogep.hu)
2. szekrényes keltetőgépek
(kép forrása: magyaremu)
(forrás: keltetogepek.com)
3. termes keltetőgépek
(forrás: gallus.hu)
Strucctojást általában (nagyméretű) szekrényes keltetőgépekkel keltetnek.
A bújtatás szintén (nagyméretű) szekrényes bújtatógépben történik, ahol már nincs fordítómű, a tojások rácsos és magas peremmel ellátott tálcákon kapnak helyet. A tálcák egymás felett helyezkednek el a gépben.
A kettő ötvözete, ha egy gépben történik az előkeltetés és a bújtatás: a felső sorokban az előkeltetés történik, a legalsó szinten pedig egy magas peremmel ellátott tálca kap helyet, amelyen a csibék kibújhatnak a tojásból. Ennél a megoldásnál nagy a veszélye annak, hogy a kikeléssel járó vér, a csibével járó toll, bélsár remek táptalaja a baktériumoknak, amelyek megfertőzhetik a gép felső részében lévő, a keltetés korábbi szakaszában járó tojásokat.
Ha van Olvasóim közül olyan, aki keltetett már hagyományos asztali keltetőgéppel strucctojást, örömmel venném értékes tapasztalatait és meg is osztanám itt, a magyaremu.hu felületén. Írj a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre!
8. Milyen hőmérsékleten szokás keltetni a strucctojást?
Általában 36,5 oC-ra állítják be a keltetőgépet.
9. Strucctojás keltetésnél mekkora legyen a relatív páratartalom?
Erről megoszlanak a szakmai vélemények: A strucctenyésztés kézikönyve elég tág intervallumot ad: 5-40 %-os relatív páratartalmat javasol. (Vigyázat! Ha ebben az intervallumban beállítunk egy értéket, azt végig tartanunk kell, tehát az nem lehet, hogy az egyik nap 5 % a relatív pára a gépben, a másik nap már 40 %!). A keltetés kézikönyve (p. 236.) 30 %-ra javasolja beállítani a relatív páratartalmat, melynek helyességét a tojások hetente mért tömegvesztésével javasolt ellenőrizni. Az alábbi videó 26 % relatív páratartalmat javasol.
10. Teljesen kezdő vagyok, szeretném kipróbálni a strucc tojás keltetését. Van valahol a neten oktatóvideó a témában?
Igen, van. Habár egy VHS kazettáról átmentett, amerikai oktató anyagról van szó, de jó szívvel ajánlom minden futómadártenyésztőnek:
10+1. Van elérhető magyar nyelvű szakkönyv strucctartás témakörében?
De még mennyire, hogy van! Egy teljes könyv foglalkozik a strucctenyésztés csínjával-bínjával, ez pedig nem más, mint a Szegedi Tudományegyetem gondozásában megjelent A strucctenyésztés kézikönyve.
Ide kattintva, belelapozhatsz a könyv tartalomjegyzékébe és mivel van még belőle készleten, meg is vásárolhatod nálunk a magyaremu webboltjában.
A cikk elkészítéséhez felhasznált szakirodalmi források:
Mucsi Imre-Komlósi István (szerk.): A strucctenyésztés kézikönyve - A strucc és egyéb futómadarak tenyésztése, Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar, 2007.
Dr. Bogenfürst Ferenc: A keltetés kézikönyve, Gazda Kiadó, 2004
A cikk kiemelt képének forrása: ebird.org