Segítség! Verekednek az emuim!

A napokban hívott egy hölgy, hogy az addig egymással békében cseperedő, egy év körüli emui elkezdték egymást bántani: az egyik tábor üti, kergeti, rúgja a másik tábort.

A beszélgetésünket követően, több helyen újra és újra előjött a téma, ezért ezen a héten ezt a témát boncolgatjuk. Tartsatok velünk! 🙂

Miért bántják egymást, ha eddig olyan jól kijöttek egymással?

Jó kérdés. A válasz röviden és tömören: a növendék madaraknál elkezdődött az ivarérés. Az emuk ugyanis általában 18-24 hónapos koruk körül válnak ivaréretté. Ez a tól-ig érték csak általános: van olyan madár, melynél 18 hónapos kor előtt elindul az ivarérés folyamata.

Ekkor a csibéknél, növendékeknél jól megszokott csipogást felváltja a felnőtteknél már olyan jól ismert hang: általában a tojók kezdenek el hamarabb hangot adni, előbb egyfajta morgó hangot hallatnak, majd ahogy teljesen kifejlődik a nyakuk alján lévő, hangadásra alkalmas képlet, ami kívülről zsabónak/partedlinek/tollas előkének (ki minek hívja) hat, jön a jól ismert doboló hang, a kakasnál pedig a morgó vagy (ha belelendül) a szaggatott röfögésre emlékeztető hang, hallgassátok csak:

A felnőtt emuk hangja (forrás: magyaremu.hu)

Ha volt is napos korban ivarmeghatározás (erről bővebben itt írtunk), de a növekedési ütemüknek megfelelően nem cserélgettük a nemüket is jelző egyedi azonosítókat (pl.: láb jelölőket), akkor valószínűleg már csak tippelhetjük, hogy az előttünk álló madár tojó, avagy kakas.

(Az emunál az ivarok között ránézésre nincs különbség, de olvass tovább, hogy az apró jelekből következtethess a fiatal madaraid nemére.)

Ahogy fentebb is írtam, az ivarérett emu tojónál egyre kifejezettebb lesz a nyak alján lévő tollas előke (zsabó/partedli). Nos, ez a kakasnál teljesen hiányzik. Hogy ne csak írjak róla, hoztam Nektek két képet is segítségül:

• 

• 

A madarak nemének beazonosításában a következő megfigyelés is segíthet: a kakas általában érdeklődőbb, barátságosabb az emberrel szemben
(ivaréréskor, szaporodási időszakban pedig kifejezetten) és amikor odalépdel hozzánk, finoman végigsimítva a hátát, nem ugrik meg, jóformán alig vesz róla tudomást. A tojó általában kissé távolságtartóbb és ha (mi) megközelítve megsimítjuk a hátát kétféle módon reagálhat: vagy megugrik és odébb'kocog' vagy pedig leül és farktollait felemelve 'várja hercegét'.

A párzási időszakban mindkét nem peckesen lépdelve, magát fitogtatva próbálja felhívni fajtársa(i) vagy a mi figyelmünket. A kakas általában oda is jön hozzánk és finoman akár meg is csipkedhet minket. Ez esetben "az eltévedt" kakasunknak simítsuk végig a nyak csőr alatti szakaszát, amire a szerelmes kakas akár le is ülhet térdeire, így:

No, de vissza a verekedésre: miért, miért, miért?

Általában akik verekednek azok a tojók és az egész csetepaté elszenvedői a kakasok vagy a verekedésben alulmaradt tojók. A verekedés okára többféle vélekedés létezik: az egyik szerint, a tojó azért megy neki a kakasnak, mert így méri fel, hogy mennyire szívós, mennyire "legény a gáton". Ennek a természetes közegben nagy szerepe van: csak a kitartó, szívós kakasnak van esélye sikerrel felnevelnie az életképes csibéket.

A másik elképzelés szerint, a tojók verekednek egymással a kakasokért.

+ Egy további verzió: ha mondjuk három madár van a kifutóban és kettő üti a harmadikat, és ez a kettő madár együtt mozog, iszik-eszik, alszik, szinte biztos, hogy ők egy pár és a harmadik a felesleges szereplő az ő életükben.

Egy szó mint száz:

A tojók generálják a verekedést, a kakasok pedig általában elszenvedői, vagy szemlélői az eseményeknek.

Mit tehetünk?

Első és legfontosabb: ha az ivarérés küszöbén álló madaraink számára még nem alakítottuk ki a tenyészkarámokat, sürgősen tegyük meg. (Hacsaknem olyan hatalmas területtel rendelkezünk, ahol emupárjaink egymástól távol zavartalanul élhetik életüket. Azt hiszem, ez hazai viszonylatban meglehetősen ritka lehetőség.) Érdemes a tervezett tenyészpár számához képest legalább plusz egy kifutót bekalkulálni, arra az esetre, ha a pár egyik tagját a verekedés miatt átmeneti jelleggel külön kell zárni a párjától. (Ez a plusz kifutó egyébként új madár vásárlása, karanténozásának esetére is jól jöhet majd.)

Tudtad? Ha a hajsza során az egyik madár meghúzva magát leül a földre, a másik vagy a többiek nem rúg(nak) bele. Épp ezért jó, ha a kifutóban az ól mellett van olyan bokros, cserjés rész is, ahol az üldözött madár megbújhat, megpihenhet.

Most vegyük sorra, milyen lehetőségeink adódnak az emupárok kialakítására (no és persze) a verekedések és a sérülések mérséklésére, némi fantázianévvel megspékelve:

1. 'Szerelmes Szívek': ez ám az igazi win-win helyzet! Ha a csoportban van két olyan madarunk, amelyeket több napja már együtt látunk, együtt esznek, isznak, sétálgatnak és egymás mellett alszanak, akkor gratulálok!, mert van egy, egymást kiválasztó tojód és kakasod, ők már mehetnek is az egyik előkészített kifutóba. Előfordulhat, hogy még így is lesz súrlódás a madarak között, de a következő megoldások alkalmazása segít ezen átlendülni.
2. 'Szobafogság': ugye azt megbeszéltük, hogy a verekedések többségét a tojók generálják, ez esetben a 'csóri' másik madarat bezárjuk az ólba. Az ólba zárt madár napjában kétszer kap enni és inni az ólban, itt van ideje kihevernie a másik madár agresszióját. Pár nap elteltével feloldjuk a szobafogságot és kiengedjük a megvert madarat, reá bízva, hogy mikor szeretne kijönni. Ha a kifutóban lévő madár újra támad, akkor megint visszazárjuk a megvert madarat az ólba és a folyamat kezdődik elölről. Persze ez a módszer azt feltételezi, hogy a pár tagjai ellentétes neműek: ha időközben kiderül, hogy a kifutóba zárt két madár pl.: tojó, akkor mihamarabb válasszuk külön őket két külön kifutóba és tegyünk melléjük egy-egy kakast, amelyeket - ha nem fogadják el őket azonnal - ezzel a fél szobafogsággal próbálhatjuk a tojókhoz szoktatni vagy a további módszerek egyikével:
3. 'Vakrandi' avagy mindkét madarat bezárjuk a félhomályos ólba pár napra. Napjában kétszer az ajtóban állva adjunk nekik enni-inni. A sötétben nem valószínű, hogy bántják egymást, mivel nem látnak jól a sötétben, így szépen nyugodtan ülnek. Ha pár nap elteltével kiengedjük őket, lehet, hogy olyan boldogok lesznek, hogy végre vége a bezártságnak, hogy egyiknek sem jut eszébe verekedni. Ha mégis eszébe jutna valamelyiknek (valószínűleg a tojónak) az újabb csihi-puhi, akkor mehetnek szépen vissza az ólba vagy az alulmaradt félnél bealkalmazható a 'Szobafogság' módszer.
4. 'Átmeneti mosolyszünet': ha a pár tagjai még nem hangolódtak egymásra segíthetünk, ha a kifutójukat mobil panellel vagy kerítéselemmel kettéosztjuk, a lényeg, hogy elkerítve is, de lássák egymást. Amikor már nem idegenkednek egymástól, rendszeresen a kerítés két oldalán ülnek/pihennek egymás mellett és szemmel láthatóan már nem agresszívan közelítenek egymáshoz, akkor eljött az ideje, hogy újra egymásra leljenek.
5. Ha "A szomszéd nője mindig zöldebb": előfordulhat, hogy a formálódó párok mégsem úgy alakulnak, ahogyan mi elképzeltük. Itt történetesen arra gondolok, hogy a pár egyik tagja nagyobb érdeklődést mutat a másik kifutóban lévő tojó vagy kakas irányába, mint a saját párja iránt. Ha a kiszemelt szomszéd viszonozza ezt, akkor akár így egy új pár jöhet létre, és áttehetjük őket egy kifutóba és az immáron régi párok maradó tagjaiból is kovácsolhatunk egy új párt.

Fontos tudni, hogy a fenti módszerek nem biztos, hogy azonnal működni fognak, lehet, hogy csak többszöri nekifutásra sikerül a pár tagjainak egymásra találniuk, szóval a jelmondat:

EXTRA TÜRELEM, ODAFIGYELÉS, TÖRŐDÉS és a madarak (szokásosnál gyakoribb) megfigyelése, ellenőrzése

Mi van akkor, ha....?

1. Kiderül, hogy két azonos nemű madarat próbáltam párba állítani? 

A kakasok nem valószínű, hogy bántják egymást, a tojóknál valószínűbb a verekedés. Először is, ha két tojóval van dolgunk, zárjuk külön kifutóba őket. A teljesebb életük érdekében érdemes fontolóra venni az alábbi lehetőségeket:

• hozzunk mindkét madárnak egy-egy ellentétes nemű egyedet, így kapásból lesz két emupárunk,
• eladjuk, elcseréljük az egyik madarunkat egy másik nemű madárra,
• levágjuk az egyik madarat, a másiknak pedig hozunk egy tojó vagy kakast, attól függően, hogy nekünk milyen madarunk maradt

2. Ha a madaraink különböző neműek, de testvérek?

Ha az emukra bízzuk a párválasztást, sosem választják az ellentétes nemű testvérüket párnak. Ez nem jelenti azt, hogy idővel nem válhat belőlük egy pár; ha azonban tenyésztői szemmel gondolkodunk, akkor nem célunk beltenyésztett csibék keltetése évről-évre, ugye?

3. Ha az emupár egyik tagja elpusztult és hoznék neki egy másik párt? Összeszoknak-e valaha?

Érdemes megpróbálni új madárral. Itt is figyelni kell azonban,hogy nehogy anya-fia vagy apa-lánya kapcsolatot alakítsunk ki. A legjobb, ha más vérvonalból származó felnőtt madarat hozunk a megözvegyült madár mellé.

Az idős tojó-fiatal kakas felállásnál meglehet, hogy a tojó azonnal elfogadja a koránál fogva vehemensebben udvarló kakast, de az is lehet, hogy jól elveri. (Szóval itt is a jelmondat: TÜRELEM.)

A fiatal tojó- idős kakas kombóra nem olvastam intelmet, szerintem, ha a tojó elfogadja a kakast, akkor a kakas részéről sem valószínű, hogy problémák lépnének fel.

Lépjünk vissza az alap problémára...

Történetesen, a hölgy és a madarai helyzetére: lévén, hogy 5 madarat említett, amiből három veri a másik kettőt, valószínű, hogy 2 kakasa és 3 tojója van. Ha látok a csoportból olyat, amelyek nem tágítanak egymás mellől, őket egy kifutóba zárnám, máris csak 3 madárral lesz dolgom. A három madárból megpróbálhatunk egy újabb párt alkotni, a maradék madarat pedig eladhatom, hozhatok neki új párt, vagy levágom.

Ennyit mára, remélem Nektek is beválnak ezek a trükkök. 🙂

Sziasztok! 🙂