Rege a tésai emu-és nandufarmról

Pest megye északi részén, a Börzsöny ölelésében bújik meg az Ipoly-menti kis falucska, Tésa. A vidék önmagában is gyönyörű, egyik nevezetessége pedig a tésai farm, amelyet szép számban laknak emuk és nanduk is.

Ismerjétek meg a lelkiismeretes és munkájára igényes tenyésztőt, Parancs Dávidot és a szívós, kitartó munkával épített és fejlesztett farmját!

magyaremu: Repüljünk vissza egy kicsit a kezdetek kezdetére. Édesapáddal közösen vágtatok bele az emu-és nandutenyésztésbe. Miért éppen emu és nandu? Hogyan kerültetek kapcsolatba ezekkel a pompás madarakkal? Erre a két madárra építettétek a vállalkozásotokat vagy más állatfajokkal is foglalkoztok?

Parancs Dávid: Három évig kint éltem Franciaországban, ahol szakácsként dolgoztam. Szóval a farm előtt is foglalkoztam baromfikkal, csak éppen más formában. ? Aztán úgy döntöttem, hogy haza szeretnék költözni. Sosem felejtem az akkori beszélgetésemet Édesapámmal: azt mondta, ne aggódjak, már tudja, hogy mihez kezdjek idehaza. A farm ötlete valójában Édesapám fejéből pattant ki és 4 éve bele is vágtunk a megvalósításába. Tehát így jött az állattenyésztés ötlete. Egy lábon állni pedig sosem jó, ezért egyszerre többféle állatfajjal is elindultunk. Aki az agráriumban dolgozik, tudhatja, hogy 3-4 év minimum kell, mire a munkájának látszata lesz. Sajnos, az is ennyi idő után derül ki, hogy mi nem jó.

A több lábon állás elvét vallva, foglalkozunk emukkal, nandukkal, volt korábban struccunk is. Vannak még kisebb baromfifajaink, mint például a tyúkokat nézve Ayan Cemani, Wyandotte, La fleche. A kétlábúak mellett négylábú állatokkal is foglalkozunk, így van Lacaune fajtájú juhaink, Núbiai és Alpesi kecskéink és a mindenki által kedvelt alpakákat is tartunk.

magyaremu: Mikor és hány madárral kezdtetek? Egyszerre kezdtétek mindkét madárfaj tenyésztését vagy megelőzte egyik a másikat?

Parancs Dávid: Mire hazaköltöztem, már 40 darab, fél év körüli emunk volt. Ezekhez vásároltunk még 20 darab ivarérett emut. Az emuk után érkeztek a nanduk: eleinte inkább csak próbáltuk őket tartani, hol több, hol kevesebb sikerrel. Sajnos, nagyon sok a fals információ a nandukkal, a nanducsibe nevelésével kapcsolatban és ezeknek a téveszméknek a káros következményeit a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Mára már azonban kitanultuk a nandu tartásának csínját-bínját, csak hát a tanulópénz elég drága volt.

magyaremu: Melyek voltak azok a kezdeti nehézségek, amelyekkel szembe kellett néznetek? Egyáltalán voltak-e nehézségeitek az induláskor?

Parancs Dávid: Az emukkal nem voltak nagy problémák. Kicsi korukban ügyelni kell arra, hogy csoportosítsuk a csibéket: a nagyobb, fejlettebb csibéket éjszakára válasszuk külön a kisebbektől, nehogy a nagyok agyonnyomják a kicsiket, amikor a kicsik alájuk bújnak melegedni. Ami kezdetben problémát jelentett az emunál, az a szállítás: nem egyszerű a futómadár szállítás, de megfelelő körültekintéssel biztonságosan lehet szállítani őket.

Ahogy már említettem, kezdetben adódtak nehézségek a nanducsibék nevelésénél: a csibék gyönyörűen cseperedtek, aztán egyszer csak sorra fordult ki a lábuk. Kiderült, hogy a baj forrását a takarmány összetételében kellett keresnünk: volt ugyanis benne egy olyan, felszívódást segítő adalékanyag, ami a strucc alakúakra nézve káros.

magyaremu: Itt-ott fórumokon olvasni, hogy többen azért nem mernek még belevágni a futómadártartásba, mert félnek a szomszédok, a falu, a közösség reakcióitól. Neked volt e téren negatív tapasztalatod? A környékbeliek hamar elfogadták, hogy emut és nandut is tartotok?

Parancs Dávid: Azt vallom, hogy közösségben élünk. Teljesen természetes, ha előfordul, hogy valakinek problémája adódik a másik emberrel. Úgy vagyok a kérdéssel, hogy alapvetően mindenki stiklijét el tudom nézni, de ezt elvárom velem szemben is. A közösségi lét alapfeltétele, a normális hozzáállás és a megfelelő kommunikáció, ezek nélkül az ember nehezen boldogul.

A strucc, emu, nandu az a három állatfaj, amelyek miatt nálunk sosem problémázott senki. Nem hangosak és – ha megfelelő nagyságú terület áll a rendelkezésükre – nem is büdösek. A farmom látogatható, de persze, csak bizonyos feltételek mellett engedem be az embereket nézelődni.

(Kattints ide és kukkants be a farmra. 🙂 )

magyaremu: Jelenleg mekkora területű a farm és hány emu, nandu tenyészpárotok/triótok van? Terveztek további állománybővítést?

Parancs Dávid: Az egész farm területe körülbelül 5000 m². Jelenleg 60 db emunk és 14 db nandunk van. Mi csoportosan tartjuk a madarakat, nem állítottuk párba őket. Ennek a tartásmódnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai, nálunk ez működik. Bővítést egyelőre nem tervezünk.

magyaremu: Tenyészállományotok tagjai belföldi tenyészetekből származnak vagy külföldről (is) hoztatok madarakat?

Parancs Dávid: Külföldről is hoztunk csibéket, de az állomány java része belföldről származik. Ügyelünk arra, hogy vásárlóinknak más-más vérvonalból származó madarakat adjuk tovább tenyésztésre.

magyaremu: Tudjuk, hogy a jó minőségű takarmány megfizethető áron nagyon fontos gazdaságossági szempont egy farm életében. Ti vásároljátok a tápot vagy magatok keveritek, saját receptúra alapján? Ugyanolyan takarmányt adtok az emuknak és a nanduknak is?

Parancs Dávid: Mi keverjük a takarmányt és – a tojószezont leszámítva – mindkét madárfaj ugyanabban az összetételben kapja a takarmányt. Amelyik madárnál tojószezon van, az kapja a tojótápot.

magyaremu: Most térjünk rá egy kicsit a nandura. Még szerény azok száma hazánkban, akik nanduval (is) foglalkoznak, így a futómadaras ’berkekben’ is kuriózumnak számítanak. Mesélnél egy kicsit a nandukról és tenyésztésükről?

Parancs Dávid: A nandut lehet tartani trióban, párban vagy csoportosan, ez attól függ, ki melyik tartásmód mellett teszi le a voksát. Egy kakas elegendő akár több tojóhoz is. Amennyiben nagyobb területet is tudunk biztosítani nekik, akkor akár több kakas is megfér egymás mellett békességben.

A nandu (és úgy általában egy állatfaj) területigénye mindig kényes téma, én azt szoktam mondani, hogy akkora területet biztosítson mindenki az állatainak, amekkorát nem sajnál. Minél nagyobb a terület, annál jobb. Az abszolút minimum egy triónak 100-150 m². Az állatok számának növelése azonban nem egyenesen arányos a terület nagyságának növelésével: nálunk például a nanduk (14 db madár) körülbelül 500 m²-en vannak és kényelmesen elférnek, jól elvannak. Nincsenek nagy konfliktusok a madarak között és elegendő a hely a mozgáshoz. Szerintem 1,7 m magas kerítés minden állatnak jó. A nandukra nem jellemző, hogy nekiugranak a kerítésnek vagy át akarnak rajta ’mászni’, így a nanduk esetében a 1,5 méter magas kerítést is tudom ajánlani.

A nandu vérmérsékletet tekintve az emu és a strucc között van: érdeklődőek, de félénkek. Szaporodási időszakban a kakas agresszívvé válik és támad, de a méretéből adódóan kezelhető. Például rám is szokott fújni, ilyenkor semmiképpen sem fordítok neki hátat, mert szemből nem mer támadni.

A nanduknál nem vettem észre, ami az emura igaz, hogy a nálánál kisebb állatokat megtámadja; volt, hogy pulyka, tyúk tévedt a nanduk közé és a nanduk nem bántották őket.

A nanduknál a párzási időszak februárban kezdődik. A párzást magát még sosem sikerült megfigyelnem (eléggé be vannak táblázva a mindennapjaim, több állatfajjal is foglalkozunk, így nem feltétlen érek rá a nandukat megfigyelni), csak néha hallom, hogy megtörtént a párzás: a kakas ugyanis ilyenkor különleges kattogó hangot hallat. Vicces, olyan a hangja, mintha pumpálna valamit.

A tojásrakás idejére nálunk nagy hatással van a helyi klíma. Tésán, Pest megye északi csücskében, a Börzsöny szívében vagyunk, hegyek által övezve, így nálunk általában hűvösebb van, mint az ország más részein. Éppen ezért nálunk május-júniusban kezdenek tojni a nanduk és szeptember környékén hagyják abba.

Kevesen gondolják, de nagyon fontos, hogy minél rövidebb ideig legyen sár a nanduk területén: ha nagyobb esőzés idején megáznak és sáros lesz a szárnyuk – lévén, hogy gyengébbek, mint a struccok – a szárnyukra tapadt sár akár meg is béníthatja őket.

magyaremu: Van különbség az emu és a nandu tartása között? Melyikkel könnyebb boldogulni?

Parancs Dávid: Én úgy gondolom, hogy kicsi és nagyobb korban is könnyebb az emukkal boldogulni. Személy szerint jobban is szeretem az emukat. Viszont a nandut könnyebb kezelni, mint az emut. Lévén, hogy méretre és tömegre is kisebbek az emunál, könnyebben lehet őket „a”-ból „b”-be vinni.

magyaremu: Bérkeltetést szoktatok vállalni?

Parancs Dávid: A környéken rajtunk kívül nincs más emu -és nandutenyésztő, így nem kapunk ilyen megkeresést.

magyaremu: Az emu és nanducsibék tartása között van jelentős különbség?

Parancs Dávid: A nandu csibék érzékenyebbek a takarmány összetételére, mint az emuk. Csökkentett fehérjetartalmú és kalciummal dúsított takarmányon kell nevelni őket, hogy megfelelően növekedjenek.

magyaremu: Vannak olyan nagylétszámú állománnyal rendelkező tenyésztők, akik akár bértartásra is helyeznek ki csibéket. Ti foglalkoztok ezzel?

Parancs Dávid: Ilyen jellegű megkeresést még nem kaptunk, de nem zárkózunk el ettől a lehetőségtől. Jelen kapacitásunk mellett egyelőre nem lenne megoldható. Majd a jövő eldönti.

magyaremu: A nandunak milyen termékei vannak? Mesélnél nekünk arról milyen a nandu húsa, hasznosítható-e a zsírja, keresett-e a bőre, tolla, tojása?

Parancs Dávid: Azt gondolom, hogy a nandu egyelőre nem tekinthető kifejezetten haszonállatnak. Amikor kényszerből le kellett vágnunk az egyik madarunkat, a tollára és a húsára volt némi kereslet. A tojása mérete és színe miatt igen keresett a tojásdíszítők, tojásfaragók körében.

magyaremu: A nandura nézve szerinted mire nagyobb a kereslet: az élőállatra vagy a termékei iránt?

Parancs Dávid: Egyelőre csak az élő állatra van kereslet. Az embereknek tetszik a madár megjelenése, színe, hangja. Nanduból készült terméket még nem igazán láttam a piacon.

magyaremu: Te hogyan látod, milyenek a hazai piaci lehetőségek az emura, nandura? Szerinted a hazai piac fogadókész már az emu és nandu termékek iránt, vagy inkább külföldről jönnek a megkeresések?

Parancs Dávid: Az emuhúsra, zsírra, bőrre van kereslet. Emuzsírra már kaptunk komoly ajánlatot, de az üzlet sajnos nem jött létre.

magyaremu: Van a közeletekben vágóhíd, ahová el tudjátok vinni a madarakat?

Parancs Dávid: Sajnos nincs megfelelő vágóhíd a közelben, ez pedig korlátozza az értékesítési lehetőségeinket.

magyaremu: Most beszélgessünk egy kicsit a dolgos mindennapjaitokról. Egyedül viszed a farm mindennapjait vagy van segítséged?

Parancs Dávid: Egyedül vittem a farmot két évig, de most már van állandó segítségem. Sokban megkönnyíti a munkámat, hogy most már nem nekem kell foglalkoznom az állatok etetésével, itatásával. Így is van elegendő fejlesztési és javítási feladat a farmon. Vegyük az elmúlt három hetemet, amikor mindössze 2 (!) pihenő napot tartottam. Reggel, ahogy felkelek, már kezdem is a napi teendőimet és kisebb szünetek beiktatásával egész estig dolgozom. Persze, ilyen az, ha embernek a munkája a hobbija, ezért is szeretem és bírom csinálni.

magyaremu: Mit tanácsolnál azoknak, akik fontolgatják, hogy belevágnak, vagy már megtették a kezdeti lépéseket, és nemcsak hobbi szinten szeretnének foglalkozni emuval, nanduval? Mire érdemes figyelniük tartástechnológia, takarmányozás vagy akár munkaszervezés szintjén?

Parancs Dávid: Folyosós karám rendszer kialakítása, azaz adott a folyosó, ahonnan jobbról és balról nyílnak a kifutók. Nagyon fontos a megfelelő tervezés: mennyi állatot szeretnénk tartani, ha nem kézi erővel, hanem gépekkel szeretnénk elvégezni bizonyos feladatokat, akkor a kifutók, kapuk méreteit úgy kell tervezni, hogy azokon a gépek át tudjanak haladni, a kifutókban meg tudjanak fordulni. A kerítés anyagán, az oszlopokon nem szabad spórolni, ellenben meglesz a böjtje. Amióta vaddisznóknál alkalmazott vadhálót használunk, nincsen a kerítésen sem szakadás, sem törés. Persze, meg is van az ára, de nem mindegy, hogy embernek 8-10 évig nincs dolga a megfelelő kerítéssel, vagy jövőre cserélnie kell, mert lyukas lett. Érdemes az oszlopokat betonozni, a hálót tartó szögeket pedig nem teljesen beütni a fába, mert a háló legelőször ott szakad el.

A darálón se spóroljunk! Nekünk is van 5 db darálónk és mondanom se kell, hogy az elsőkkel együtt véve sem tudnánk olyan hatékonyan dolgozni, mint az utolsóval. Ha tehetjük, önetetőt, önitatót állítsunk be a madaraknak. A kitrágyázásnál szempont, hogy kézi erővel, vagy géppel szeretnénk-e megoldani ezt az időről-időre jelentkező feladatot.

Érdemes az esetleges bővítéssel is tervezni, ha később úgy gondolnánk, szeretnénk fejleszteni a farmunkat.

magyaremu.hu: Látogatókat szoktatok fogadni a farmon? Van lehetőség, hogy az emu-és/vagy nandutenyésztésben gondolkodók, vagy még kezdő tenyésztők meglátogassanak Titeket és újabb ötleteket, tippeket, tanácsokat kaphassanak Tőled? Van honlapotok, Facebook oldalatok, ahol felvehetik Veled a kapcsolatot?

Parancs Dávid: Szoktam látogatókat fogadni a farmon. Azoknak, akik tőlem vásárolnak, természetesen bővebb szakmai tájékoztatást nyújtok. Azt gondolom, hogy aki tőlem vásárol állatot, kötelességem, hogy megosszam vele a tapasztalataimat és persze szeretném, ha a tőlünk vásárolt madarak életben is maradnának. Számomra ez magától értetődő, de sajnos előfordul, hogy valaki azért fordul hozzám a kérdéseivel, mert akitől vette a madarat, az nem segít neki. Természetesen ilyen helyzetben is segítek, mert célom, hogy minél többen megismerjék, megszeressék ezeket a madarakat. Ugyanakkor nem jó érzés, amikor rászánva az időmet, segítek a bajba jutott tartón és van, hogy még egy „köszönöm”-et sem kapok érte cserébe.

A farmot nem hogy nem szégyenlem, egyenesen büszke vagyok arra, amit elértünk, így szívesen fogadok látogatókat. Facebook-on is meg lehet találni, el lehet érni, de akár e-mailben is fel lehet venni velem a kapcsolatot.

Dávid, köszönjük szépen, hogy rendelkezésünkre álltál, meséltél a madaraidról, a farmról és további sok sikert kívánunk! Szerintem még sok jót fogunk hallani Felőletek. ?

(Az interjúban lévő fotók a tésai farmon készültek, Parancs Dávid munkái és az ő jóváhagyásával használtuk fel. Köszönjük.)