“Mit eszik az emu?”

"Milyen gyakran adjak nekik enni, inni?"

"Adhatok az emunak pl. nyúltápot?"

Hogy a válaszokat ne csak száraz felsorolásokkal és egyszerű "NEM"-el intézzem el, elmesélem ebben a cikkben, mit érdemes tudni az emu életmódjáról, emésztéséről, és hogy mégis mivel érdemes etetni az emut, legyen az kicsi vagy nagy.

Emu, a széles ausztrál végtelenben...

Azt hiszem, keveseknek mondok újdonságot, ha azt állítom, hogy az emu Ausztráliában őshonos, ahol remekül alkalmazkodott az ottani, néha meglehetősen mostoha viszonyokhoz. A vadon élő emuk fűfélékkel, cserjékkel, gyümölcsökkel, magokkal, rovarokkal táplálkoznak, de nem vetik meg a kisebb rágcsálókat, hüllőket sem. Ha az élőhelyükön nem találnak több kedvükre való falatot, felkerekednek és könnyed ügetéssel elmennek oda, ahol több a táplálék. Ez a könnyed vonulás nem kevés fejfájást okozott az ausztrál telepeseknek, akik az 1930-as években háborút is viseltek az emukkal szemben. (A Nagy emuháborúról mi is írtunk a magyaremu Facebook oldalán (@magyaremu), ide kattintva olvashatod, de az TELEX hírportál is beszámolt már róla. )

Az emu 'belülről'

Most, nézzük meg, hogy néz ki egy emu belülről, vegyük szépen sorra az emu emésztésének, bélrendszerének jellemzőit!

1. A futómadarak bélrendszere a következő részekre tagolódik és az alábbi ábrán jelöltem is azokat: 1) nyelőcső 2) mirigyes gyomor (proventriculus) 3) zúzógyomor - köznapi nevén zúza 4) vékonybél 5) diverticulum 6) vakbél; 7) vastagbél 8) végbél, kloáka. /Az 5. szám csak a csirke bélrendszerénél látható, bár az Emutenyésztők kézikönyve szerint, a futómadaraknál is megvan: a Dublecz Károly: Baromfitakarmányozás online egyetemi jegyzet szerint, ez a képlet a Meckel-féle diverticulum, az embrionális szikbéljárat maradványa, ami összekötötte az embrió bélcsatornáját a szikhólyaggal.

1. Az emunak a struccal és a nanduval ellentétben, nincs nagy vakbele, éppen ezért a rostemésztés sem olyan hatékony, mint a két másik futómadár fajnál. Ebből is következik, hogy túl sok rostot nem érdemes adni az emunak, mert csak átrobog a szervezetén és nem, vagy rossz hatásfokkal hasznosul nemcsak a zöldtakarmány, hanem a gabonafélék is. Lévén, hogy a struccnak és a nandunak nagy a vakbele, így a rostemésztés kiválóan megy mindkét fajnak.
2. A futómadaraknak, így az emunak sincs begye, viszont fejlett zúzógyomorral rendelkezik, tehát életkornak megfelelően legyen mindig előttük sóder, kavics: a napos csibéknél egy nagyon apró sóder, kb. kisujjköröm fele, aminek a mérete növelhető a madarak cseperedésével. Vigyázat! Dekor gyöngykaviccsal ne kínáljuk a madarakat!
3. Míg a struccnak aránylag rövid a vékonybele, a vastagbele pedig hosszú, az emunál pont fordítva van: arányaiban hosszú a vékonybél és rövid a vastagbél, a vakbél pedig elenyésző (ami a rostemésztést nagyban befolyásolja tehát, lásd 2. pont).
4. Lévén, hogy a strucc remekül emészti a rostot, bátran lehet adni neki lucernát; az emura ez nem feltétlen igaz, ugyanis a túl sok lucernától hasmenést kap. Persze, az emu is kaphat lucernát, de csak csínján.

... és az emu 'háztájiban', farmon...

Gazdasági, hobbi céllal tartott emu boldogan megeszi a DARÁLT gabonaféléket (búza, kukorica, tritikálé, napraforgó). Nagyon fontos, hogy darált legyen a takarmány (én a darálóhoz 5-6 rostaméretet használok), az egész szemek ugyanis csak átmennek a madáron és így kárba vesznek.

A gabonafélék arányát kikísérletezhetjük mi magunk is, de alapozhatunk tapasztalt tenyésztők tudására is : ez utóbbihoz ajánlom figyelmetekbe Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsanna szakmai kiadványát, a Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban című munkáját, melyben korcsoport szerinti, konkrét takarmány receptúrát is kaphat az Olvasó. (A kiadvány a szerzőtől vásárolható meg, írj nekünk a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre és összekapcsolunk vele.)

Ma már kapható emutáp is, ami kifejezetten az emu igényeire lett kifejlesztve.

A gyümölcsök, zöldségek, gyomok széles palettája adható az emuknak, azonban mindegyikre igaz az, hogy inkább vágva, szecskázva, mint egészben. Ez különösen igaz a tyúkhúr nevű gyomnövényre, ami nagyon zsengének látszik és amit a madár boldogan el is fogyaszt egészben, viszont ha túl sokat vesz így magához, úgy összetömörödik a gyomrában, hogy akár bele is pusztulhat. Fontos, hogy a zöldség, gyümölcs vagy azok maradéka permetmentes legyen!

Tehát, szecskázva adható haszon-és gyomnövények például: disznóparéj, parlagfű, csalán, gyermekláncfű, tyúkhúr, porcsin, saláta, mángold, cékla, káposztafélék, 'szottyos' vagy 'csigalátta' paradicsom, árvakelésű napraforgó, kukorica, sárgarépa, (hibás) alma, szőlő stb... Amikor szezonja van, remek időtöltés nekik a görögdinnye héj kicsipegetése.

Milyen gyakran adjak az emuknak enni, inni?

Napjában legalább egyszer ildomos megnézni a madarainkat és ha már ott vagyunk, érdemes az etetőben lévő takarmány mennyiségét ellenőrizni, az ivóvizüket pedig cserélni.

Az a tenyésztőket, tartókat is megosztja, hogy egyszerre mennyi takarmányt érdemes adni a madaraknak: az egyik 'tábor' szerint csak annyit adjunk nekik, amennyit rövid időn belül elfogyasztanak, így nem áll a takarmány és ha elfogyott, megint feltölthető az etető egy adott mennyiséggel. A másik vélemény az az, hogy adjunk nekik bőséggel, hogy napjában többször rá-rájárhassanak a takarmányra, ne porciózzuk nekik az ennivalót.

Az ad libitum takarmányozást (azaz mindig van az állat előtt takarmány, nincs adagolva, porciózva) előnybe részesítő emutartók azzal érvelnek, hogy az emu napjában többször odamegy az etetőhöz és csipeget belőle majd visszamegy a társaihoz,a párjához, vagy épp zöldet legelni, tehát többször eszik, de keveset. Ellenben, ha adagoljuk a takarmányt, az emu kényszerevővé válhat.

Az, hogy ki melyik takarmány adagolási megoldást alkalmazza attól is függ, hogy hogyan tudja beilleszteni a mindennapok teendőibe a madarak ellátását.

OFF TOPIC: azáltal, hogy napjában legalább egyszer a madarak között vagyunk, abból a szempontból is hasznos, hogy megszokják az emberi jelenlétet, a kézhez szoktatásuk pedig nem elhanyagolandó a kezelésük, befogásuk szempontjából sem.

Adhatok az emunak pl. nyúltápot?

Adni lehet, az más kérdés, hogy milyen hatásfokkal hasznosul a madárban. Azok, akik nyúltáppal kínálják az emuikat azzal érvelnek, hogy a nyúltápban van lucerna. Igen ám, csakhogy az emu nem nyúl, következésképpen az emésztési sajátosságaik is mások.

Vannak már kifejezetten az emura kifejlesztett tápok (emu indító, nevelő, befejező és tojótáp), így ha nem szeretnénk magunk keverni a takarmányt, szerezzünk be emutápot.

PLUSZ két fontos infó, amit jó, ha megfogadsz...

1. Ha úgy döntesz, hogy magad kevered a takarmányt, ne felejtsd ki a keverékből a takarmánymeszet és a zoogrittet sem: míg a mészgritt adagolásával a mészhiány kialakulását kerülhetjük el, a zoogrittel az emésztési folyamatok és a zúzógyomor hatékonyságát fokozhatjuk.
2. Gondoskodj a vitamin és mikroelem kiegészítésről is: sokszor előkerül emus berkekben a szelén, aminek sokszor szinte varázserőt tulajdonítanak, de ha hetente kétszer 10 liter ivóvízbe egy kávéskanál Gastroferm M+C-t teszünk és hozzá 1 kupaknyi E-vitamin és szelén takarmánykiegészítőt (pl. Tetraszelén), akkor már sokat tettünk a madaraink egészségéért, a 'szemes' tojásokért és a vitális csibékért. Hogy mire is jó a szelén és mi ez a sok hűhó körülötte, ebből a cikkünkből kiderül (A mágikus szelén és ami mögötte van.)

NE HABOZZ, EMUZZ! 🙂

Szerző: Bárány Zsófia

Felhasznált irodalom:

Maria Minnaar: Emutenyésztők kézikönyve (Pannon Emu egyéni vállalkozás, 2002.)

Mucsi Imre-Komlósi István: A strucctenyésztés kézikönyve (Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, 2007.) - kattints linkelt könyv címre és lapozz bele a tartalomjegyzékbe a képgalériában!

Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsanna: Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban

Dublecz Károly: Baromfitakarmányozás, Pannon Egyetem, online elérhető egyetemi jegyzet