Emus "berkekben" már nagyon sokan hallottak a nagybajomi emutenyésztőről, Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsáról, és se szeri, sem száma azoknak, akiknek eddig is segítségére volt tanácsaival.
Most mi kértük meg, meséljen emukeltetési tapasztalatairól.
magyaremu.hu: Kedves Zsuzsa, azt hiszem, nincs olyan emutenyésztő az országban, aki nem hallott volna rólad. Mióta foglalkozol emuval és honnan szerezted be az első madaraidat?
Kujáni Györgyné: Idén pont 20. éve foglalkozom velük. Először texasi, majd kaliforniai csibéket szereztem egy Gitta Józsi bácsi nevű, Amerikából visszatelepült idős úrtól, ő hozta magával az ottani farmjáról a tojásokat. Később egy-egy külföldet járótól szereztem már felnőtt korú állatokat /melyeket addig ő tartott, de megunta/ holland és dán szülőpárokként.
magyaremu.hu: Az emu tenyésztésnek szerves része a keltetés is. Mióta foglalkozol emukeltetéssel?
Kujáni Györgyné: Keltetéssel 2000 óta foglalkozom, természetesen eleinte csak a saját madaraim tojásaival. Természetesen egyszerűbb, kézi forgatásos kis géppel.
(Kép forrása: Duna Tv - Gazdakör)
magyaremu.hu: Az eredményes keltetéshez a tenyészpárok megfelelő tartása, takarmányozása mellett a tenyésztojások helyes tárolása is szükséges. Te hogyan, mennyi ideig tárolod a tojásokat, mielőtt beteszed keltetni? Tárolás ideje alatt szoktad-e forgatni az emutojásokat?
Kujáni Györgyné: A sikeres keltetés első fázisa, hogy a tojást a lehető leghamarabb vegyük fel, mert a madár télen tojik. Ha bevittük, a tojást letéve megjelöljük úgy, hogy a két csúcsát vonallal összekötve bal oldalra a madár nevének kezdőbetűjét, vagy számát, a másikra a tojás sorszámát írjuk. A tojást ezt követően max. 14-16 fokos hűvös helyen tároljuk 3 napig, a 4. napon szobahőmérsékletű helyre tesszük. Természetesen mind a 4 napon naponta legalább 2x jobbra, majd balra billentjük. Ezzel biztosítjuk, hogy a nagy tömegű tojásállomány ne tapadjon le, a jégzsinór rugalmas legyen. Ennek az a jelentősége, hogy az automata gép 2 óránként forgat. Ha letapad a tojás, a jégzsinór elszakadhat, nem lesz csibe.
Kép forrása: magyaremu.hu
magyaremu.hu: Milyen paraméterek mellett keltetsz és milyen értékekre állítod be a bújtatógépet?
Kujáni Györgyné: A keltető és bújtatógép hőmérséklete 36,5-36,6 oC, a páratartalomnál van eltérés. Keltetésnél 42 % relatív / 24-25 nedves/, ami 50 % relatívig nem baj. A bújtatásnál a normál 65-80 % kell, ami egyébként a gépen kívül van, hogy nedves maradjon a héjhártya. Tulajdonképpen a hő-páratartalom arányossága adja, hogy ne legyen kiszáradt, vagy ödematikus csibe.
magyaremu.hu: A mai futómadár tojások keltetésére alkalmas gépek forgatják a tojásokat. Te ezen kívül alkalmazol kiegészítő forgatást?
Kujáni Györgyné: A gépek automata forgatásúak /a közepes és nagyobb gép/, de a jó kelési arányhoz elengedhetetlen az, hogy reggel hasra, este hanyatt /fent a vonal, lent a vonal/ (ennek jelentőségét lásd feljebb a tojás jelölésnél-szerk.) fordítsuk a tojásokat. Így 360 fokkal fordulnak el naponta.
magyaremu.hu: Milyen problémákkal szoktak hozzád fordulni a kezdő vagy még kevésbé rutinos, keltetéssel is foglalkozó tenyésztők?
Kujáni Györgyné: Gyakorlatilag minden félével: a méret, a szín, héj szilárdság, stb-vel.
magyaremu.hu: Minden keltető rémálma az áramszünet, áramingadozás, áramkimaradás. Neked volt már dolgod vele és ha igen, hogyan „vészelted” át ezt a kritikus időszakot?
Kujáni Györgyné: Az áramszünet probléma, de megfelelő előkészületekkel kivédhető a baj. Előkészület: a gép nem maradhat őrizetlen, kell egy aggregátor, kell egy kis sziréna, ami éjjel is biztosan jelez, ha alszunk és a konnektorba dugva áramszünet esetén megszólal. Ilyenkor első teendő a keltető ajtajának kinyitása kb. tenyérnyi szélesre. Így 10-15 percig megoldható, hogy különösebb lehűlés nélkül biztosítsuk a légcserét. A tojások elég nagy méretűek ahhoz, hogy ne hűljenek ki rövid idő alatt. Ha hosszabb az áramszünet, be kell indítani az aggregátort.
magyaremu.hu: Melyek az egyértelmű jelek, hogy a tojás – benne a csibével – már mehet a bújtatóba?
Kujáni Györgyné: A tojást 10 naponta /napló szerint dokumentálva/ mérjük, 20. naptól 10 percre kivesszük hűteni, 30. naptól kopogtatással nézzük meg, hogy elvileg van-e benne csibe. Ha nincs, az óvatos – csavarhúzóval történő – kopogtatáskor a tojás jellegzetes porcelán hangot ad. Ilyenkor óvatosan megrázzuk a tojást, ha lotyog, üres, ki lehet venni, kifújni. 46-50. nap körül a hűtéskor kivett tojásban a kelni óhajtó csibe nagyon mozog /ez a mozgás egyébként a 40. nap körül megtörténik, ez biztos jele, hogy élő állat van benne/ és csipog, vagy fütyül. Ilyenkor át kell tenni a már felfűtött bújtatóba. Ha nincs felfűtve, a megfelelő hőmérsékletig a keltetőben marad a tojás. A magasabb páratartalom eléréséhez alul egy lapos tepsit teletöltünk vízzel.
magyaremu.hu: Optimális esetben a csibék maguktól törik fel a tojáshéjat és maguktól kelnek ki. Azonban előfordulhat, hogy a csibét segíteni kell a kelésben. Miért fordulhat ez elő és hogyan segíthetünk a csibének?
Kujáni Györgyné: A csibe tényleg kitörheti a tojást a keltetőben, de jobb, ha nem, mert nehéz a tele gépből a letört héjdarabokat kiszedni – pedig azt azonnal kell – és előfordulhat az is, hogy ott kikel. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a forduló húr eltöri a gerincét, vagy beszorul és a nyaka szakad. A csibe keltetése biztonságosabb, ha a csipogó hangot hallva a légkamránál óvatosan egy körömnyi lyukat ejtünk úgy, hogy a tojásra egy kissé erőteljesebb ütést mérünk a kopogtatással megállapított légkamránál /ott mély kongó hangot ad a tojás/ és óvatosan a körmünkkel eltávolítjuk a zöld héjat. Alatta általában megjelenik a csőrike. Onnantól békén kell hagyni.
magyaremu.hu: Ha egyértelmű, hogy segítenünk kell a csibének, minden óvatosságunk és igyekezetünk ellenére tudunk-e kárt okozni a csibében?
Kujáni Györgyné: Kárt csak a türelmetlenségünkkel tudunk okozni.
magyaremu.hu: Mi a helyzet akkor, ha túlreagáltuk a dolgot és feltörtük a tojást, segítve a csibének, holott minden rendben vele, a légkamra felé van a fejecske, csak mi voltunk „túlbuzgók”? Attól még kikelhet rendben a csibe?
50 napos emutojások mozgása, légkamra helyének megállapítása, tojáshéj feltörése
Kujáni Györgyné: A tojás feltörése néha nehézséget okoz. Van olyan tojás, aminek a légkamrája felül van. Ilyenkor is a végén törjük fel, de sokkal óvatosabban fejtegetjük a héjat, hogy ne okozzunk vérzést. Ha a héjhártyán kis barna foltot látunk, alatta van a csőr, ki lehet szabadítani a csőrt. Ha a héj óvatos bontogatásakor megsimítjuk az alatta lévő csibét és hosszú, kemény vonalat érzünk, az a nyaka, lehet keresni a barna foltot, de az is előfordul, hogy a tojás hasa felé haladva szegénykének már kinn a csőre, és így végre levegőt is kap. Békén kell hagyni a bújtatóban, innen a többi az ő dolga. Lényeges: van olyan eset, hogy a csibe fordítva van a tojásban. Ilyenkor a szokásos végén puha a héjhártya tapintása. Ott azonnal abba kell hagyni a héj lefejtését és fokozott óvatossággal kell feltörni a héjat a másik végén. Ezt a végét ajánlatos széles celluxszal leragasztani a kiszáradás ellen. A kelés közben lehullott tojáshéjakat a sérülések elkerülése miatt folyamatosan ki kell szedni.
magyaremu.hu: Ha nincs gépünk, de szeretnénk kikeltetni madaraink tojásait, mire figyeljünk a tojások bérkeltetőhöz történő szállítása során? Ha még nem tudjuk, hogy kivel szeretnénk kikeltetni a tojásokat, mit tanácsolsz, hogyan válasszunk bérkeltetőt? Melyek a jó bérkeltető ismérvei?
Kujáni Györgyné: Bérkeltetést csak olyan keltetővel lehet megbeszélni, aki fegyelmezetten, a mi tojásunkra alkalmas keltetési naplóval dokumentálva, a kikelt, befulladt és üres tojásokkal, valamint kikeltek héjával el tud számolni. A keltetési árat ugyanis előre fizetjük. A tojásokat megfázástól, rázkódástól megkímélve kell a keltető helyre szállítani. Nem árt, ha a bérkeltető maga is tartó és tudjuk, hogy vannak saját egészséges állatai. Akkor van rá esély, hogy érzi a dolog súlyát, nemcsak a pénzt látja benne.
magyaremu.hu: Nemcsak a saját tojásaidat kelteted ki, hanem bérkeltetést is szoktál vállalni. Van még szabad helyed erre a szezonra?
Kujáni Györgyné: Nekem sajnos csak 160 db-ra elegendő a két keltető és egy bújtató gépem, ami nagyjából elegendő a jelenlegi keltető csapat és a saját tojások keltetésére. Ha van szabad kapacitásom, az attól függ, hogy abban az évben milyenek a tojásmennyiségek. Kevés újabbnak néha tudok helyet szorítani.
magyaremu.hu: A kelést követően milyen csibéknél tapasztalható negatív jelenséggel volt már eddig dolgod, és ezek mikre vezethetőek vissza?
Kujáni Györgyné: Sajnos már volt elég sok dolgom beltenyészetből származó nyakatekert csibével, melyek nem maradnak meg. Újabban a toxinmérgezések következtében vak, teljesen szem nélküli, csőrdeformitással született bérkeltetett csibék is jöttek nálam a világra. Ezeknek azonnal elvágom a nyakát, ne szenvedjenek és jelzem a gazdának, ha óhajtja, eljöhet megnézni, addig itt tartom, különben nem. Egyértelmű takarmányozási gondok. Az is előfordul, hogy a takarmány normális, emunak való gabona, ásványianyag, zöldség és gyümölcs adott, de a helyük nem megfelelő, kicsi. A madarak ilyenkor stresszesek, nem hasznosítanak megfelelően.
Napos emucsibe S-alakú görbülettel a nyakán, feltehetően beltenyésztettség következménye (elölnézet)
/forrás: magyaremu.hu/
Hátulnézetben is jól kivehető a nem kívánatos S-alakú görbület a nyakon
/forrás: magyaremu.hu/
magyaremu.hu: Az évek során nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttél össze és szívesen megosztod tudásodat a kezdő és rutinosabb tenyésztőkkel egyaránt. „Papírra vetetted” már tapasztalataidat?
Kujáni Györgyné: Az eddigi tapasztalataimat egy füzetszerű kis könyvben örökítettem meg, melyet természetesen nem tartok teljes mértékben kielégítőnek, hisz azóta is tanulom ezeket a csodálatos állatokat és folyamatosak az új ismereteim. Igény szerint kezdőknek szívesen tudok juttatni belőle, sőt állatorvosoknak is, mert ismeret híján nem tudnak segíteni a tartóknak.
(A kiadvánnyal már foglalkoztunk a könyvajánló cikkünkben, kattints ide.)
magyaremu.hu: Végezetül – bár tudom, nem kötődik szorosan a keltetéshez – de nagyon fontosnak tartom, hogy megkérdezzelek a tenyésztők másik rémálmáról, amikor láthatóan minden előzmény nélkül a madár egyszer csak lesántul, nem bír a lábára ráállni, amit szinte biztos, hogy az Achilles-ín csúszás idéz elő. Hogyan kerülhetjük el, hogy nekünk ne kelljen ezzel a nagy problémával szembenéznünk?
Kujáni Györgyné: A madár futómadár. Ha nem tud futni, mehet a levesbe. Az Achilles-csúszás, vagy Achilles-ín deformitás oka a kis mozgástér, puha alom, túletetés. Minden más kisebb rándulást, ujjtörést gyönyörűen kipiheni és meggyógyít magának. Más dolog a nagyobb ficam felnőtt állatnál, azt azonnal vissza kell tenni, a törést, ha csak nincs sok pénzünk és nem egy jó tenyészállatról van szó egyszerűbb a madár levágásával fájdalom mentessé tenni.
magyaremu.hu: Köszönjük Zsuzsa, hogy a rendelkezésünkre álltál és megosztottad velünk értékes tapasztalataidat. Jó egészséget, sikeres keltetést, sok-sok életerős csibét kívánunk!