Ismeretlen ismerős: a Nandu

Amikor a tágabb környezetemben a futómadarakra terelődik a szó, az emberek 85 %-nak a strucc jut eszébe. Másodiknak az emu ugrik be és itt általában véget is ér a felsorolás. Pedig van még egy, gazdasági szempontból egyelőre kisebb jelentőségű futómadár, a Dél-Amerikában őshonos a nandu.

E heti bejegyzésem erről a jóságos tekintetű madár általános bemutatásáról szól, a következő részben pedig a tartás, takarmányozás, keltetés, csibenevelés mikéntjét járjuk majd körbe.

TUDTAD? A nandu a nevét az indiánoktól kapta, ami tulajdonképpen hangutánzó szó, amit a hím a párzás után hallat.

Kisnandu, nagynandu

A nandunak két faja ismert: a Darwin-nandu vagy Kisnandu (Pterocnemia pennata) és a Közönséges nandu, vagy másnéven Nagynandu (Rhea americana).

A Darwin nandu a nevét az ismert angol természettudósról, geológusról Charles Darwinról kapta. A 10-20 kg testtömegű, 92-100 cm magasságú madár főleg Argentína déli részén, Patagóniában él. A Közönséges nandutól a testmérete mellett a tollazata is megkülönbözteti: a Darwin nandu tollazata szürkés, tollainak vége fehér színű.

A Darwin nandu kiválóan alkalmazkodott az Andok 2500-3000 méter magasan fekvő füves, cserjés vidékeinek extrém időjárási körülményeihez: remekül bírja a száraz, szeles nyarakat, csakúgy, mint a téli, akár-20 ^oC-os hideget is. Étrendjét gyökerek, gyümölcsök, magok, levelek, ízeltlábúak és kisebb gerincesek alkotják. Hímek és tojók közösen kisebb csapatokban élnek. Tojásának színe világos zöldtől a krémszínűig változhat. A nandu tojásokat a kakas költi ki, a fiókák 35-40 nap alatt kelnek ki a tojásokból.

TUDTAD? Hazánkban is találkozhatsz Darwin-nanduval, ha ellátogatsz a Szegedi Állatkertbe.

A Közönséges nandu nemcsak az állatkertek látogatói számára ismerősebb, hanem a tartásban, tenyésztésben is ismertebb, mint a kisebb testű rokona. Őshazája Dél-Amerika keleti része. A 18-36 kg testtömegű, 1,5 méter magas madár testén a tollak szürkék, a has és combtollazat fehér, nyaka lent fekete. Előfordulnak albínó nanduk is, amikor a madár tollazata hófehér, a szemek pedig kék színűek.

A közönséges nandu hímje nagyobb testű és karakteresebb a feje, mint a tojónak.

Ahogyan rokona, úgy a természetben élő közönséges nandu sem veti meg a bogarakat, gyíkokat, magokat, fűféléket (ez utóbbi miatt sokáig tévesen úgy tartották, hogy a nandu „csak” fűfélékkel táplálkozik, legelő állat).

A strucchoz hasonlóan, a nandu is hosszú nappalos állat (ellentétben az emuval), azaz a szaporodási időszaka a nappalok meghosszabbodásával köszönt be, tehát áprilistól augusztusig (a déli féltekén szeptembertől januárig) tart.

A nandu kakas főleg a párzási időszakban mutatja ki agresszióját a ’betolakodókkal’ vagy a rivális hímekkel szemben. Ilyenkor felborzolja tollazatát, sziszeg és - ha verekedésre kerül sor egy másik nanduval – „ráharapnak”, ráfognak egymás csőrére, tolják egymást, sőt, néha rúgnak is.

Hogy ne csak a képzeletünkre hagyatkozzunk, íme egy részlet Sir David Attenborough futómadarakról szóló filmjéből (hanggal!):

"Nandu-tangó"

A közönséges nandu is csoportokban él természetes közegében, hímek és tojók vegyesen alkotják a csapatot.

Ezt a többférjű, többnejű felállást a tenyésztésben is sikerrel alkalmazzák, ráadásul, így egységnyi területen több madarat lehet gazdaságosa(bba)n tartani. A hím nandu készíti el a fészket és amikor már úgy látja megtelt a fészek tojásokkal, elkezdi a kotlást. Egy fészekalj átlagosan 13-17 darab fényes sárga, krémszínű tojásból áll. Ilyenkor a tojók a csapat további domináns hímjeivel párosodnak és folytatják a tojásrakást. A tojók évente 20-70 db tojást raknak le.

TUDTAD?  Bár a nandu termetre kisebb, mint az afrikai és ausztrál „unokatestvérei”, mégis remek futó: akár 60 km/h-s sebességre is felgyorsít és ha üldözik nemcsak, hogy gyorsan fut, hanem kanyarog is, amelyben segítik hatalmas szárnyai.

Ahogyan az emunak és a struccnak, a nandunak is ízletes a húsa, bőrének rajzolata a struccéhoz hasonlít, tolla kiváló dekor értékkel bír és a zsírja is hasznosítható.

Az Emu tenyésztők kézikönyve szerint, egy 18 hónapos, 27 kilós nanduból 8 kg (csont nélküli) hús, 0,4 m² bőr és 4 kg zsír nyerhető.

Tehát a következő alkalommal megnézzük, a nandu tartásának milyen tartástechnológia, takarmányozási, keltetési, csibenevelési szempontjai vannak. Addig is:

Sziasztok! 🙂

Felhasznált források:

• Maria Minnaar: Emu tenyésztők kézikönyve (a harmadik kiadás várhatóan 2022-ben jelenik meg, ha szeretnéd, hogy jelezzünk, amikor már kapható lesz, írj a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre)
• Mucsi Imre-Komlósi István: A strucctenyésztés kézikönyve (kattints a könyv címére, még van belőle készleten)
• Szegedi Állatkert honlapja
• Wikipedia