Hogyan tartsunk nandut?

Az előző cikkemben (ide kattintva elolvashatod) bemutattam az emu és a strucc dél-amerikai unokatestvérét, a nandut, most pedig igazán "szakmai vizekre evezünk" és megnézzük, hogyan is tartható ez a pompás madár.

Párban, trióban, csapatban?

Nos, mindegyik működhet, a lényeg, hogy ne egyedül tartsuk. Ha nem párban tartjuk, tarthatóak két tojó egy hím felállásban, de akár két hím egy tojó összetétel is működhet (így tuti a "szemes" tojás).

Nandu-trió
Forrás: trabajodeingleszoo

Ha abból indulunk ki, hogy a nandu természetes közegében is csapatokban él, akkor - ha elegendő terület áll a rendelkezésünkre - tartsuk csapatban: így jobban ki is használhatjuk a rendelkezésünkre álló területet, nem kell annyi kifutót kialakítani és így a körbekerítésen is spórolhatunk. Az Emutenyésztők kézikönyve szerint, 2000 négyzetméterre tervezhetünk 3 hímet és 12 tojót. Nyilván, az amerikai területviszonyokat nem feltétlen tudjuk idehaza megvalósítani, ezért álljon itt egy hazai példa is: egy régi kedves emu-és nandutenyésztő társunk 14 db madarat tartott 500 négyzetméteren.

Apropó, kerítés: a nandura nem jellemző, hogy átugrik vagy átmászik a kerítésen, ezért a 150-170 cm magas kerítés elegendő neki.

Jó tudni, hogy ha már kialakult a csapat, nem tanácsos újabb egyedeket tenni a már összeszokott társasághoz, inkább az újonnan érkezőkből alakítsunk ki egy újabb csapatot.

Ahogyan a többi futómadárfajnál is, a nandunál is gondoskodjunk fedett beállóról, árnyékolásról, ahova eső, hideg, vagy éppen a tűző nap elől behúzódhatnak.

Az ő esetükben is érvényes, hogy időről-időre érdemes átfésűlni a területüket és minden nem oda illő tárgyat (drótdarab, törött cserép, szög, csavar, egy darab műanyag stb.) eltávolítani.

Takarmányozás

A nandu emésztőrendszere a strucchoz hasonlít, mindkét madárcsoportnak jót tesz a rostos étrend, jól hasznosítják azt. Egyes szakirodalmak szerint, a nandu strucctáppal is sikeresen felnevelhető. (Az emu velük ellentétben nem tudja olyan jól hasznosítani a rostos takarmányt, rövid az emésztőrendszere, így jóformán csak átrobog rajta a magas rosttartalmú takarmány.)

TUDTAD? Volt idő, amikor azt gondolták, hogy a nandu "csak" egy legelő állat (kvázi birka két lábon), mivel az addigi megfigyelések csak füvet csipkedő, legelő madárként definiálták a nandut. Az igazság ennél jóval árnyaltabb: a nandu magokat és gyümölcsöket is fogyaszt és bizony nem veti meg a rovarokat, gyíkokat sem.

Itthon fordult elő a következő érdekes eset: a nanducsibék gyönyörűen fejlődtek, míg egyszer csak kifordult a lábuk. Kiderült, hogy a takarmányban volt egy olyan felszívódást segítő komponens, amely a struccalakúakra nézve kifejezetten káros és ez idézte elő a csibéknél a lábproblémákat.

Azt is a tésai emu-és nandutenyésztőtől, Parancs Dávidtól tudtam meg, hogy a nanducsibéket csökkentett fehérjetartalmú és kálciummal dúsított takarmányon érdemes nevelni.

Keltetés, csibenevelés

A nanduk 12-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a szaporodási időszak áprilistól szeptemberig tart. Egy tojó 20-70 darab tojást rak le egy szezonban.

A nandutojások kikeltetését rábízhatjuk a hímekre, de számolnunk kell a hímek intenzív területvédő magatartásával. A keltetés sikerességét nagyban befolyásolja az időjárás: ha erősen csapadékos a keltetési szezon, a földbe vájt fészek hamar megtelik vízzel, így az embriók akár befulladhatnak a tojásokban.

A fészek megtelt, kezdődhet a kotlás
Forrás: Depositphotos

TUDTAD? A nandu hím ijesztgetésképpen felborzolja tollait, felemeli szárnyait és sziszegő hangot hallat. Ha ez nem elég elrettentő, akkor támad és olyan erősen csíp, hogy az már szinte harapás és néha rúg is. Hogy elkerüljük az arc- és/vagy karharapásokat érdemes szem előtt tartani, hogy sose fordítsunk hátat a nandukakasnak, amikor bent vagyunk a kifutóban. Az amerikai tenyésztők a nandu ijesztgetésére ijesztgetéssel reagálnak: egy nagy botot vagy saját karjaikat emelgetik és közben ijesztő hangot hallatnak. Vagy vesznek egy levágott locsolócsövet, amire az agilis nandukakas ráharap, elfoglalja magát vele és a tenyésztő a locsolócső másik végét fogva gyakorlatilag cipeli magával a madarat mindaddig, amíg el nem végzi az aktuális teendőit (pl.: tojásbegyűjtés) a kifutóban.

Hogy hogyan is festenek az egymással verekedő (hím) nanduk? Íme, a videó, ami a megunhatatlan David Attenborough futómadarakról szóló filmjének egyik részlete (zenei aláfestéssel és hanggal):

Amennyiben mesterségesen keltetik a nandu tojásokat, a keltetőgépet 35,5 - 36,7 oC- hőmérsékleti tartomány közé állítják be. Egy amerikai gyakorlat fixen 36,4 oC-on keltet. A beállított páratartalom - a tojások súlyvesztésétől függően - 25-50 %. A nandutojásnál is igaz, hogy jobbak a kelési esélyek és vitálisabbak a csibék, ha a keltetőgép kínálta 90 o-os forgatási szöget kiegészítjük kézi 180 o-os forgatással.

A csibék 35-40 nap alatt kelnek ki a tojásokból, szó szerint kipattannak belőle, ezért fontos, hogy a bújtatótálca fala elég magas legyen, nehogy a csibék átbucskázva leessenek a bújtatótálcáról. Arról sem feledkezzünk meg, hogy rendszeresen el kell távolítani a tojáshéjakat a bújtatótálcáról, nehogy a száradó, de már aktív csibék megsértsék magukat a tojáshéjjal.

Ide kapcsolódik az alábbi videó, amelyben a videó készítője lámpázza, majd megtöri a nandutojást:

A nanducsibe teste szürkés-fehéres-barnás és kifejezett a hátán és combjain végigfutó fekete rajzolat. (Kivéve az albínó nanducsibét, mert ő tiszta fehér.) Később a hangsúlyos fekete rajzolat halványul, a kontrasztok elmosódnak.

A nanducsibék amolyan zuhanóbombázóhoz hasonló hangot hallatnak, hallgassátok csak (érdemes megnézni az egész videót, de ha csak a hangjukra vagy kíváncsi, tekerj a 0:36 másodperchez.):

Minnaar az Emutenyésztők kézikönyvében írja, hogy már a pár napos nanducsibe is élénken kapkod a rovarok után és egy-pár sikertelen kísérlet után el is kapja azokat. A rovarok iráni rajongásukra alapozva az egyik amerikai állatkertben lisztbogarakat szórnak a nanducsibék elé: egyfelől kiváló természetes fehérjeforrás a cseperedő apróságoknak, másfelől kiváló időtöltés az élénk, mozgékony csibék számára.

Vannak tenyésztők akik, apróra vágott zöldségek, gyümölcsök mellett összetört főtt tojással is megkínálják a csibéket. Az USA déli államaiban egyes nandufarmokon dinnyét is adtak a nandu csibéknek, azonban ez nem bizonyult hasznosnak, megfigyelések szerint a csibék a dinnyétől hasmenést kaptak.

A nanducsibék nevelésére is igaz, hogy csoportosan tartsuk őket (éjszakára pedig max. 10-15 darab, azonos fejlettségű csibékre bontsuk a csapatot, nehogy a kisebbek a nagyobbak alá bújva megfulladjanak). A hely kialakításánál legyünk figyelemmel, hogy a jól zárható, rágcsáló és kisragadozók számára áthatolhatatlan, beton aljzattal rendelkező ól csatlakozzon egy külső kifutóhoz, ahol a csibék kedvükre tudnak futkározni, mozogni. A csibék kifutóját is rendszeresen ellenőrizzük, minden idegen tárgyat távolítsunk el és ügyeljünk arra, hogy a csibék permetezett növényi résszel ne érintkezzenek. (Ha kell, válasszuk le a kifutó azon részét, ahova permetlé juthatott: inkább legyen kisebb a kifutó területe, mint mérgezésben elpusztult vagy maradandó károsodást szenvedett csibéink legyenek.)

Nandu kezelése, mozgatása

A nanducsibét könnyedén vihetjük úgy, hogy egyik tenyerünk a madár teste alatt nyugszik, lábacskái az ujjaink között lógnak, a másik tenyerünk pedig a madár hátán pihen.

Növendék nandunál alkalmazhatjuk a növendék emu mozgatásánál alkalmazott módszert; ennek bemutatásához az ország egyik legtapasztaltabb emutenyésztőjét kértük fel (hang nélkül, felirattal):

A felnőtt nandut jóval egyszerűbb "a"-ból "b"-be mozgatni, mint a struccot: méreténél fogva a háta fölött összefogjuk szárnyait és úgy irányíthatjuk a kívánt irányba.

TUDTAD? A nanduk úgy is tudnak pihenni, hogy lábaikat, hosszan kinyújtják maguk mögé. Bár elsőre elég meghökkentő látvány, számukra azonban ez egy kellemes pihenési mód.

Offtopic: a fenti állítás az emukra is igaz...a saját madaraim bizonyították :DDDD
Nandu-wellness
(Forrás: Instazu)

Amiről még szót kell ejtenünk...

Nos igen, az a nandut érintő betegségek, problémák. Szerencsére nincs sok és megfelelő odafigyeléssel elkerülhetőek, vegyük is sorra őket:

Stressz

A nanduk stressztűrő képessége alacsony szinten van, ezért ügyeljünk arra, hogy semmilyen más állat (pl.: kóbor kutya) vagy akár "vicceskedő" ember ne zavarja a madarakat kerítésen kívül vagy belül. Vannak olyan amerikai farmerek, akik szamárral vagy guanakóval (dél-amerikai párosujjú patás) együtt tartják a nandukat, amelyek jelenlétükkel távol tartják a ragadozókat, kóbor állatokat.

Gumi-nandu szindróma

A betegségnek csak a neve mókás, valójában nem az. Az ebben a betegségben szenvedő csibe irreális módon tartja (ha tudja) a lábait. A betegség oka, hogy nincs megfelelően beállítva a takarmány kálcium-foszfor aránya: míg a többi madárfajnál 2:1-es kálcium-foszfor arány a kívánatos, addig a nanducsibe és növendék nandu esetében ennek az aránynak 1:1-esnek kell lennie. A gumi nandu szindróma kialakulásában a stressz is szerepet játszik.

A képen -bár nem olyan jó minőségű felvétel, de- jól kivehetőek a széttartó lábak.
Forrás: Maria Minnaar: Emutenyésztők kézikönyve

Férgesség

Szakirodalom szerint, minden futómadár - így a nandu esetében is - javasolt a félévenkénti féregtelenítés. Hazánkban tartói, tenyésztői körökben megoszlanak erről a vélemények.

Papagájkór/Ornitózis

Nem kifejezetten nandu-specifikus betegség, bármilyen madárfajnál megjelenő, a Chlamydia psittaci nevű baktérium által okozott betegségről van szó. A betegség veszélyét az adja, hogy madárról emberre is terjed, amely az embernél influenzaszerű tüneteket okoz: láz, izomfájdalom, orrvérzés, hányás. Hogy biztosan ezzel a betegséggel állunk-e szemben, érdemes vérvizsgálatot elvégeztetni.

Madaraknál általános depressziót, rosszullétet, hasmenést, szemből és orrüregből (véres) váladékozást okoz.

Jó hír, hogy a betegség embernél és állatnál is antibiotikummal gyógyítható, megszüntethető.

Szárnyakat érintő probléma

Talán nem is gondoljuk, hogy a nandunál különösen fontos, hogy minél jobb vízelvezésű legyen a kifutója, ne álljon meg rajta a víz, minél rövidebb ideig legyen sáros a terület. Nagy esőzésnél ugyanis, ha megázik a nandu szárnya és sáros lesz, a tollakon az összetapadt sár súlyként nehezedik a madárra és akár meg is béníthatja a madarat.

Ennyit mára. Remélem, hasznosnak találtad a cikket.

Kövess minket a Magyaremu Facebook oldalán is: @magyaremu

Felhasznált irodalom:

Maria Minnaar: Emutenyésztők kézikönyve

Mucsi Imre-Komlósi István (szerk.): A strucctenyésztés kézikönyve

Rege a tésai emu-és nandufarmról - magyaremu.hu korábbi szakmai cikke

Kiemelt kép forrása: http://www.leicestershireemus.com/rheainfo.html