Egy fiú, egy lány – avagy ivarmeghatározás emuéknál

Közösségi térben, fórumokon vissza-visszatérő kérdés, hogy hogyan lehet megállapítani, hogy melyik emu a "lány" és melyik a "fiú". Ebben a bejegyzésben ezt a témát járjuk körbe, vágjunk is bele!

Ránézésre megmondható? Nos, nem feltétlen, vannak ennél egyértelműbb módszerek is
(fotó: magyaremu.hu)

Általánosságban elmondható, hogy az emuk nemét napos, pár hetes korban és ivarérett korukban a legkönnyebb megállapítani, 3-14 hónapos koruk között pedig eléggé nehézkes, mert a madár igencsak tiltakozik a megfogás és magával művelettel szemben is.

No, de ne menjünk ennyire előre, kezdjük az elején!

Egy csibe, két csibe, sok csibe - de ki milyen?

Ahogyan a többi madárfaj csibéinél, úgy az emucsibék esetében sem triviális a kérdés. A megoldás viszont egyszerű: a naposkori ivarmeghatározás (szakszóval: szexálás) választ adhat a kérdésre.

A csibekori ivarmeghatározásnak egyik nagy előnye, hogy a madár könnyebben kezelhető. Másfelől tenyésztőként és vásárlóként is nyugodtabbak lehetünk, ha tudjuk, hogy milyen nemű csibéket adtunk, vettünk továbbtenyésztésre és nem az ivaréréskor szembesülünk azzal, hogy az állítólagos "párunk" tulajdonképpen két tojó vagy két kakas.

Elsőre talán meredeknek tűnik ez a művelet, de nem olyan nehéz, meg lehet tanulni.

Jöjjenek a lépések:

  1. Húzzunk gumikesztyűt!
  2. Vegyük ölünkbe a csibét vagy tegyük vízszintes felületre és finoman fordítsuk a hátára
  3. Válasszuk szét gyengéden a tollakat a kloáka környékén
  4. Finoman húzzuk szét a kloáka bőrét vagy - más megfogalmazás szerint - a hüvelykujj és a mutatóujj segítségével finom gyúró mozdulattal "hengerítsük ki" finoman a kloáka bőrét.
  5. Nézzük meg mit látunk: hím a csibe, ha ezt látjuk:
Napos hím emucsibe ivarszerve (fotó: magyaremu)

Tojó a csibe, ha ezt látjuk:

Napos nőivarú emucsibe ivarszerve (fotó:magyaremu)

FONTOS! Szigorúan tilos a kloákába benyúlni, mivel azzal maradandó károsodást okozhatunk a csibének!

Előfordulhat, hogy a naposkori ivarmeghatározás nem ad egyértelmű eredményt egy-egy csibénél, ilyenkor érdemes pár nap elteltével megismételni a műveletet.

Az is jó, ha kvázi önellenőrzés keretében leellenőrizzük valamennyi, 1-2 hetes csibénk ivarát, még akkor is, ha a naposkori ivarmeghatározás egyértelmű eredményt adott.

Ha már tudjuk csibéink ivarát, jegyezzük is fel és jelöljük a csibék egyedi azonosítására szolgáló lábgyűrűn (ami lehet a csibe lábméretéhez igazított kábelkötegelő is) például úgy, hogy ha a csibe "lány", a jobb lábára kerül a gyűrű, ha "fiú", akkor pedig a bal lábára.

Amennyiben több vérvonalból vannak a szülőpárok és szülőpáronként más és más gyűrűt használunk a csibéikre, akkor a különböző színű gyűrűkkel nemcsak azt követhetjük nyomon, hogy az adott csibének kik a szülei, hanem azt is, hogy milyen nemű.

A tudomány segít: ivarmeghatározás DNS-ből

A futómadarak DNS útján történő ivarmeghatározása (DNS szexálás) jellemzően a tengerentúlon alkalmazott módszer, ott is bizonyos, a futómadarak mintáira is felkészült laboratóriumok fogadják a vér-, tollmintákat. A vizsgálat lényege, hogy vért vesznek a fiatal madár szárnya alól ( a mintavételhez a labor küldi az eszközöket), idősebb madarak esetében pedig "érett", azaz két tollszárral rendelkező tollat kell beküldeni vizsgálatra. A minták alapján a laboratórium könnyen megállapítja az adott madár vagy madarak ivarát.

A módszer előnye, hogy pontos eredményt ad, hátránya, hogy viszonylag drága és az eredmény nincs meg azonnal.

Hazánkban is elérhető már ez a fizetős szolgáltatás. Nyilvánvaló, hogy drágább, mint ha napos vagy hetes korban határozzák meg a madarak ivarát, de van úgy, hogy erre akkor nem voltak adottak a lehetőségek és ez esetben a mintavétel és a laboreredmény már megnyugtató választ ad.

Mutasd a buksidat, megmondom mi vagy!

Az Amerikai Emutenyésztők Egyesülete (AEA) korábban azt írta egyik szakmai anyagában (a szakmai anyag a megújult honlapjukon már nem érhető el), hogy a hím ivarú csibék fején lévő tollazat mintázata a céltábla középpontjára hasonlít, míg a nőivarú emucsibék fején a tollazat mintázata szabálytalan.

A bal oldali kép egy hím emucsibe fejéről, a jobb oldali kép egy tojó csibe fejéről készült (Forrás: AEA)

A módszer eredményességéről megoszlanak a vélemények itthon és külföldön is, de azt hiszem, a következő szezonban eszerint is meg fogom nézni a csibéimet és dokumentálni is fogom, az eredményről pedig beszámolok! 🙂

"Szólj! s ki vagy, elmondom."

Való igaz, hogy ahogyan csibekorban, úgy felnőtt korú madaraknál sem állapíthatóak meg a nemek közti különbségek első pillantásra (szakkifejezéssel élve nincs ivari dimorfizmus), nincs nagy különbség a nemek között sem tollazatban, sem megjelenésben. Azonban, ha jobban megfigyeljük a madarakat, rájöhetünk ki micsoda.

Általában igaz, hogy az ivarérett madarak közül a tojók nagyobbak, testesebbek és szembetűnő a nyakuk alján lelógó tollas "partedli", ami a hímeknél hiányzik.

A növendék emuk hangja 14 hónapos koruk körül elkezd változni, amikor is mindkét ivar madarai morgó hangot hallatnak. Nem sokkal ezután, a tojónál fejlődésnek indul a nyak alján elhelyezkedő torokzacskó és a tojó elkezdi hallatni a jól ismert doboló hangot.

A tojó rendszerint kétféle hangmagasságban dobol: izgatott, stresszes állapotban szaporább hangon szól, esti órákban, párzási időszakban és vihar előtt pedig mélyen zengően dobol.

A kakas morgó hangja van, hogy elnyújtottabb, mélyebb és van, amikor rövid, szaggatottabb.

Hogy ne csak olvassátok, hanem meg is hallgathassátok őket, készítettünk egy hanganyagot:

Felnőtt madarat vizsgáljunk vagy ne?

Az Emu tenyésztők kézikönyve (ide kattintva belelapozhatsz) és az Amerikai Emutenyésztők Egyesülete szerint is elvégezhető a felnőtt madaraknál a szexálás. Ez azonban bonyolultabb és inkább két-három emberes művelet, hiszen helyben tartani sem egyszerű már egy ekkora madarat, nemhogy meghatározni a nemét!

A felnőtt egyedeknél gumikesztyűs kézzel már be lehet nyúlni a kloákába: ha kemény porcos képletet tapintunk ki, a madár hím, ha nem érzünk ilyen képletet, a madár tojó.

Remélem, ez a szakmai összeállítás segítségedre volt és választ kaptál az idevágó kérdéseidre! Ha mégsem, írj a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre vagy küldj üzenetet a magyaremu Facebook oldalára (@magyaremu)

NE HABOZZ, EMUZZ! 🙂

A blogbejegyzés elkészítéséhez felhasznált szakmai források:

Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsanna: Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban (a szerző saját kiadása, nála vásárolható meg, ha szeretnél belőle egy példányt, írj a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre és összekapcsolunk vele. )

Maria Minnaar: Emu tenyésztők kézikönyve (kattints a címre és lapozz bele)

Az emu keltetése és csibenevelése, szakdolgozat - Szent István Egyetem, Gödöllő, 2008.

Amerikai Emutenyésztők Egyesületének szakmai kiadványa

Vélemény, hozzászólás?