Állat-Jó-Lét feketén fehéren

Neveljük, tartjuk, szeretjük őket, mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat, így nem is feltétlen merül fel bennünk, hogy ez már egy külön szempontrendszer – mit szempontrendszer! – jogszabályba foglalt kötelezettség, egyben tudomány, hogy állataink jólétét miként biztosítsuk.

Mi is az az állatjólét és miért szükséges beszélni róla?

Az állat jólét, az állat jó közérzetének biztosítása, angolul animal welfare.

Röviden és tömören, az állatjólét azt jelenti, hogy az egyed harmóniában van környezetével (Desiré és mtsai, 2002).

Az állattenyésztési etika alapvetően abból indul ki, az állatok érző lények és az emberhez hasonlóan van fájdalomérzetük és tudnak szenvedni.

Gondolhatjuk – joggal – hogy ez valami újféle irányzat, régen ilyesmiről szó sem esett és valóban: a régi időkben, a tradicionális családi gazdaságok világában egyszerű volt a képlet: ha az állat rosszul érezte magát, nem termelt. Ha nem termelt, akkor a gazdának tennie kellett valamit, hogy az állat jobban érezhesse magát és újra termeljen. Az iparszerű tartástechnológia megjelenésével született meg az igény arra, hogy keretbe foglalják a nagylétszámú, intenzív tartástechnológia mellett is azokat az alapelveket, amelyek az állatok komfortját, jólétét elősegítik, fenntartják.

Az állatjólét ma már mint tudomány foglalkozik a gazdasági állatok és környezetük fizikai és pszichológiai harmóniájával. Az ember és az állat környezeti igénye ugyanis nem feltétlen egyezik: az állat oldaláról nézve a lényeg, hogy a környezettel szembeni igényei minél jobban ki legyenek elégítve, az ember számára pedig az a fő szempont, hogy az állat tartása minél gazdaságosabb, termelékenyebb legyen.

Az állatjólét arra hivatott, hogy ezt a két igényt összehozza.

Ahhoz, hogy biztosíthassuk az állat jó közérzetét, ismernünk kell az állat viselkedését, jelzéseiből tudnunk kell következtetni arra, hogy az állat hogyan érzi magát a környezetében.

Az Egyesült Királyság Gazdasági Állatok Welfare Tanácsa fogalmazta meg azt az 5 szabadságjogot, amelyet az állattartó telepeknek biztosítaniuk kell az állatok számára. Ezek a következők:

1. mentesség az éhségtől, szomjúságtól,
2. mentesség a hőmérsékleti és fizikai kényelmetlenségektől,
3. mentesség a fájdalomtól, a sérüléstől, a betegségektől,
4. mentesség a félelemtől és a stressztől,
5. lehetőség a viselkedési formák többségének gyakorlására.

Ez az 5 alapelv visszaköszön a hazai állatvédelmi törvényben is.

Ezen felül van még 4 tényező, amelyet szem előtt kell tartanunk, amikor állataink gondját viseljük nap mint nap:

• Kímélet – az állat jóléte érdekében
• Türelem – így az állat kezelése során nem kerül fölénybe a durvaság, a kapkodás
• Határozottság – ez az állat részéről egyfajta tiszteletet is kivált
• Elővigyázatosság – amely elsősorban az ember védelmét szolgálja

A jó tartásért felelős személy = Állatjóléti felelős?!

Valahogy így van, igen. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet értelmében, 2013. évtől minden olyan állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább -ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, vagy harminc lovat, / ötven szarvasmarhát, / száz sertést, / száz futómadarat, / száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, / kétszáz juhot, / kétszáz kecskét, / kétszázötven anyanyulat, kétszázötven prémesállatot, / háromszázötven tojótyúkot, / ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét,/ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, / ezer hízónyulat, vagy ötezer fácánt zárt térben - tart, az állatok jólétéért felelős személyt (a továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie.

Az állatjóléti felelős feladata, hogy:

• felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását,
• ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással,
• évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére, valamint új dolgozó belépése esetén a munkakezdést megelőzően. Az elvégzett állatvédelmi oktatásokat dokumentálnia is kell.

Az állatvédelmi képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés, amelyet a vizsgáztatással együtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szervez, végez, illetve át is ruházhatja a feladatot. Eredményes vizsgát követően a NÉBIH képesítési bizonyítványt ad ki, amelyeket nyilván is tart.

Korábban 5 évente meg kellett újítani a képesítést, 2017. december 27-től azonban már nem kell ismétlő képzésen részt vennie azoknak, akik egyszer már részt vettek a képzésen, sikeres vizsgát tettek és így megkapták a bizonyítványt.

Akik kedvet kaptak a képzéshez, a NÉBIH honlapján olvashatnak róla bővebben, a cikk alján megtaláljátok a tananyagot is. Egyelőre nincs hír a következő képzésről, érdemes informálódni a NÉBIH-nél az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu e-mail címen.

Így a végére egy személyes tapasztalat...

Bár én nem estem a jogszabályi kötelezettség alá, 2015-ben, önként (mondván: „Jó pap holtig tanul”) elmentem a képzésre és képesítést is szereztem. A szakmai anyag könnyen elsajátítható, így az utána következő írásbeli, teszt jellegű vizsgakérdések sem okoztak különösebb gondot. A képesítésről szóló bizonyítványt utólag postázták. Amit sajnáltam, hogy a futómadarakról kevés szó esett, ez reményeim szerint változni fog a jövőben. 🙂

Egyelőre számos, az állatjóléttel kapcsolatos szakmai cikk inkább a jól ismert haszonállatfajokra fókuszál, így a soron következő cikkemben arra teszek kísérletet, hogy összegyűjtsem a futómadarakra vonatkozó szempontokat.

Tartsatok velem akkor is!

Forrás:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatói (itt és itt tekintheted meg őket)

Várnagy László (szerk.): Állategészség-védelem, p. 315 (Mezőgazda Kiadó, 2002)

Szabó Ferenc (szerk.): Általános állattenyésztés, p.170-171., 418-419, (Mezőgazda Kiadó, 2004)

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Állattenyésztés-tudományi Intézet elektronikus újságja 2015. évfolyam I. szám

Nemzeti Jogszabálytár: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 1998. évi XXVIII. törvény