A mágikus SZELÉN és ami mögötte van

Előfordul, hogy az emus mindennapjainkba belerondít valamilyen kellemetlen jelenség: egymást kergető madarak, (átmeneti) sántaság, tollhullás, gyenge csibe, nyaktekerés....Ezekkel kapcsolatos kérdésekre rendre előjön a SZELÉN.

Vajon miért ez a nagy hűhó a szelén körül? Tényleg egy jolly-joker elem vagy nagyobb a füstje, mint a lángja?

Ebben a cikkben a szelén 'misztikumnak' eredek a nyomába.

Miért szelén a szelén?

A szelén egy nemfémes elem, vegyjele: Se. Nevét Szeléné holdistennő görög nevéről kapta. A szelént Berzelius nevezte el így, mert - mint ahogyan a Wikipedia idézte a tudós gondolatait - "a szelén ugyanúgy kísérője a tellúrnak, mint a Földnek a Hold".

A szelén a mikroelemek csoportjába tartozik (ahogyan a cink, a vas, a jód, a mangán, a réz, a fluor, a kobalt, a molibdén, a króm, a nikkel, a szilícium, az arzén, az ón, a lítium, a bór, az alumínium, a bárium, a kadmium, az ólom, a higany és végül az ezüst), és sokáig csak a toxikus oldala volt ismeretes. Nem véletlen, hiszen a szelént valóban túl lehet adagolni és nem feltétlen takarmánykiegészítővel: vannak szelént akkumuláló növények, pl. a pillangósvirágú Csüdfüvek, latinul Astragallus fajok, amelynek etetésekor előfordulhatnak enyhébb-súlyosabb mérgezési tünetek.

Az első szelén mérgezéses tünetek leírása Marco Polótól származik, aki a magas szeléntartalmú növények legeltetése következtében a lovainál tapasztalt szőrhullást és a paták elveszítését. A takarmányozás alapjai egyetemi tankönyv szerint (p. 88.) a túlzott szelénbevitellel szaporodásbiológiai zavarok, vese-és májdegeneráció is bekövetkezhet.

A hazánkban fokozottan védett Gyapjas csüdfű.
(Fotó: Lőrincz István, forrás: termeszetvedelem.hu).
miért fontos MÉGIS szelént ADNI az állatoknak (ÉS MAGUNKNAK)?

Kutatások igazolták, hogy a szelén nemcsak toxikus anyag, hanem kellő mennyiségben élettani hatása is jelentős: a szelén antioxidáns hatású, a szelén tartalmú enzimek, mint például a glutation-peroxidáz aktív centrumát képezi. A kísérletek rámutattak arra is, hogy a néhány, E-vitaminnal kezelhető betegség, mint a májnekrózis, a borjak és bárányok fehérizom betegsége (white muscle disease) tulajdonképpen a szelén hiányból eredő betegségek és kis mennyiségű szelén adagolásával gyógyítható. Ezeken felül szerepe van az immunválasz kialakításában is.

Hol található meg a szelén?

TUDTAD? Remek szelénforrás a zöldségek közül például a brokkoli, a káposzta, a spenót, a spárga, a gombafélék. A gyümölcsök közül például a banán, a szőlő, a szeder, a diófélék- különösen a paradió tartalmaz nagyobb mennyiségben szelént és ne feledkezzünk meg a teljes kiőrlésű gabonafélékről, a (főleg) tengeri halakról (tonhal, hering, tőkehal) és a marhahúsról sem, mint remek szelénforrásokról.

(Forrás: szelén.hu)

Hazánkban több szelénhiányos terület is van: a Börzsöny, a Vértes, a Bakony vidéke, Baranya és Zala megye talajai nem tartalmaznak elegendő szelént, így a növények és az azzal táplálkozó állatok sem tudnak kellő mennyiségű szelént felvenni.

A szuperfoszfát műtrágya nagyobb mennyisége szintén csökkentheti a növények szeléntartalmát, mivel a műtrágyában lévő kén a szelénnel egymás antagonistái, akadályozzák egymás felszívódását.

szelénmérgezés tünetei

Az állategészségvédelem (Várnagy László szerk.) című könyv (p. 254.) annyira jól összefoglalja a tüneteket, hogy inkább egy az egyben átemelem és idézem:

"A heveny mérgezés tünetei között, orális felvétel után, fokozott nyálelválasztás, görcs, fájdalom, erős hasmenés, tüdőödéma és vérzés következtében nehézlégzés, majd bénulás alakul ki. Az állatok általában 24 órán belül elpusztulnak. A félheveny mérgezésben az orális expozíció következtében 3-4 hét múlva jelentkeznek a klinikai tünetek: a központi idegrendszer izgalma, ataxia, csökkenő légzésfrekvencia, látászavar, majd görcsök, a fájdalomérzet fokozódása, bénulások, szőrhullás, anémia, juhokban gyakori a rendellenes magzati fejlődés. Az idült mérgezési képre jellemző a rossz kondíció, a termelőképesség visszaesése, a szőr és a gyapjú foltokban való kihullása, a szaruképletek deformációja. A végtagokon kialakuló fájdalom miatt az állatok keveset mozognak. Esetenként kialakulhat szaruhártyahomály, fogrendellenességek és reprodukciós zavarok is. "

Milyen szeléntartalmú készítmények kaphatóak jelenleg?

Többféle termék kapható, zömmel 1 literes, 5 literes, 20 literes kiszerelésben: az ESVEX, Tetraszelén, Vetavit SelenE, E+Selen (EKOVIT) és Antiszelén nevű készítményekkel találkoztam eddig, jómagam a Tetraszelént adom az emuimnak. Ezek a készítmények szervetlen, Na-szelenit formájában tartalmazzák a szelént, szerves szelén tartalmú készítmény a SEL-PLEX, amit az Alltech Hungary Kft. forgalmaz 25 kg-os kiszerelésben.

A takarmányozás alapjai című egyetemi tankönyv szerint (p. 88.) a szervetlen szelenit forma a kérődző állatok bendőjében oldhatatlan szelenid vagy elemi szelénné redukálódhat. A szerves szelén előnye, hogy a szelén hatékonyabban felszívódik és kevéssé toxikus, mint a szervetlen.

Mennyi SZelént kell adni az EMUNAK?

ELŐSZÖR is: ha (futómadár)tápot etetünk, nézzük meg, hogy a táp tartalmaz-e szelént. Ha igen, ezt a kérdést ugorhatjuk is, mert akkor nem kell külön szelénkiegészítésről gondoskodni. (Bizton tudom, hogy az egyik nagy takarmánykeverő cégnek az emu indító tápja tartalmaz szelént is, ezért fontos átfutni a táp összetevőit, mielőtt külön adagolnánk a madaraknak, nehogy túl sok szelént adjunk.)

Ha mi magunk keverjük a takarmányt (ahogy teszem jómagam is), akkor bizony jól jön a szelén kiegészítés. És, hogy mennyit is?

Nos, erre nem is olyan egyszerű válaszolni, mert bizony a fenti készítmények egyike sem írja, hogy futómadaraknak milyen gyakran és mennyit kell adni. Én úgy szoktam, ahogy Kujáni Györgyné Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban című kiadványában olvasható: hetente kétszer adok a felnőtt madaraimnak a 10 liter ivóvízbe 1 kávéskanállal a Gastroferm M+C-ből , majd utána teszek a vízbe a Tetraszelénből 1 kupakkal.

saját tapasztalat...

....aminek még koránt sincs vége....

Az elmúlt keltetési szezonban kapott tojásokkal dolgoztam és a kikelt csibék között volt egy, ami 1-2 napos korától görcsösen maga alá kapta a fejét, íme a videó:

Kelésgyenge emucsibe 2-3 napos korában
(videó: magyaremu)

Nem sok esélyt adtam a felépülésére, de külön neki kevertem vízbe Gastroferm M+C és Tetraszelén "koktélt" és fecskendőbe felszívva napjában többször adtam neki és emellett napjában többször masszíroztam a görbületet a nyakában. Kijött belőle a madár...egy időre...

(Nyilván, erre nem feltétlen van kapacitás, gazdasági, munkaszervezési szempontból nem egy hálás feladat, de én úgy voltam vele, hogy csak tanulok vele, nincs veszítenivalóm.)

Ugyanakkor a történet itt nem ért véget...ez a csibe ugyanis kb. 1,5 hónapos korában - miközben kint szaladgált a kifutóban a többiekkel - egyszer csak újra elkezdte tekergetni a nyakát. Megint összeraktam neki a fent említett kombót, ami rövid távon láthatóan helyre billentette, de hosszú távon egyre jobban lemaradt a fejlődésben, a tollazata sprőd lett, a végén már csak gubbasztott, nem evett, nem ivott, végül szanálnom kellett, annyira rossz állapotban volt.

Adódik a kérdés: vajon megérte-e nekem pár napos korában napjában többször külön foglalkoznom vele, ahelyett, hogy már akkor szanáltam volna? Nos, igen, megérte, mert csak így láthattam, hogy hogyan alakul a csibe, meddig és hogyan tartható életben.

Végül, jöjjön pár saját gondolat a szelénnel kapcsolatban
  • Súlyos mértékű kelésgyengeséget, durva genetikai defektust (nyaktekerést) hosszú távon nem oldja meg a csibe szelénezése! Ha a csibe mégis megmarad, ne kínáljuk továbbtenyésztésre, inkább neveljünk belőle vágóállatot!
  • Csínján a szelénnel, mert nemcsak javíthatunk az állat állapotán, hanem enyhébb-súlyosabb mérgezést is előidézhetünk, ha nem vagyunk körültekintőek.
  • Bár több fórumon is olvastam, hogy a szeléntartalmú takarmánykiegészítő nyugtatólag hat az emukra, így például a párzási időszakban gyakrabban előforduló verekedések is csökkenthetőek, egyelőre még nem találtam olyan szakirodalmat, ami egyértelműen levezeti a szelén (vagy az E-vitamin) idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatását. Valós lehet ez a feltevés, ha abból indulunk ki, hogy a szelén az E-vitaminnal karöltve az immunrendszert segíti: ha jobb az állat immunrendszere, a környezeti stresszhatásokra, kihívásokra is jobban reagál. Ezen gondolatmenet mentén el tudom képzelni, hogy a szelén és az E-vitamin adagolásával megvalósul a kedvezőbb immunállapot, így az állatok is jobban érzik magukat, kevésbé stresszesek. De ne feledjük, hogy számos egyéb tényezőtől (tartástechnológia, takarmány összetétele, ásványi anyag ellátottság és további vitaminok megléte) is függ az emu - és tágabb értelemben bármely haszonállatfaj - jóléte.
  • A szelén nem széleskörű csodafegyver, körültekintő adagolásával lehet javítani a szaporasági mutatókat, humán vonatkozásban az emberi felhasználásra készült szeléntartalmú étrendkiegészítők a férfiaknál javítják a spermiumok minőségét, hölgyeknél pedig a terméketlenséget előidéző egyik ok, a szervezet alacsony szelénszintje is orvosolható szelén tartalmú étrendkiegészítővel (feltételezem, ez a haszonállatoknál sincs másként).
  • Ahhoz, hogy a kikelő csibe életképes legyen, a szülőpárt kell megfelelően takarmányozni, vitaminozni és biztosítani a megfelelő tápanyagellátottságot, hiszen a tojásban lévő embrió abból a tápanyagból gazdálkodik, ami a tojásban van, amit pedig az anyjától kapott.
  • Szorosan kapcsolódik a fenti gondolathoz, hogy a kelésgyenge csibe szelénezése csak tűzoltás, a szülőpárnál és - ha ott kizártuk - a keltetés technológiában kell keresni a probléma forrását. Ha sok ilyen csibével van dolgunk, érdemes végignézni, hogy hol lehet a hiba: szülőpár (beltenyészet?), takarmány minősége, összetétele nem megfelelő, keltetőtojás kezelése, keltetés módja (értve itt a légcserét, a tojások gépi és kézi forgatását is).

ÖSSZEFOGLALVA tehát: a szelén élettani szempontból valóban egy sokoldalú elem, de nem mindenre gyógyír, és ahogyan megfelelő mennyiségben segítség, olyan könnyen túl is adagolható. Szóval csak csínján!

Felhasznált források:

  • Wikipedia
  • dr. Schmidt János (szerk.): A takarmányozás alapjai (Mezőgazda Kiadó, 2003.)
  • Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsanna: Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban (szerző saját maga értékesíti a kiadványát, ha szeretnél belőle egy példányt, írj a hello@magyaremu.hu e-mail címünkre és összekapcsolunk a szerzővel.)
  • Várnagy László (szerk.): Állategészségvédelem (Mezőgazda Kiadó, 2002.)

Vélemény, hozzászólás?