A kidobott, sérült emucsibe ügy margójára

boritokep_kidobott_emucsibe

A napokban borzolta a kedélyeket a hír, miszerint, egy sérült emucsibét szatyorba raktak és bedobtak egy albertirsai ház udvarára. Az elképesztő esetről az RTL Klub Híradója számolt be, itt tekinthető meg a videó.

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél”

(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Alapvető, hogy általunk gondozott állatot nem dobunk ki, ha nem tudjuk tovább tartani, gondoskodunk a további elhelyezéséről, gondozásáról. Sérült, beteg állat esetén az a helyénvaló, hogy a gazda elviszi az állatot állatorvoshoz és/vagy megszabadítja a madarat a további szenvedéseitől. Igen, ez utóbbi eshetőség bármilyen szomorú is, emu esetében megfontolandó, hiszen futómadárról van szó, melynek a futás, a mozgás lételeme és ilyen sérülés esetén sajnos egyáltalán nem garantált a madár felépülése.

Védi törvény az állatok jogait?

Feltételezhetően sosem fog kiderülni, hogy ki dobta be a ház udvarára az emut, de – ahogy a riportból kiderül –szerencsére már lesz, aki várja és felneveli, gondozza a fiatal madarat.

De nézzük meg, mit mondanak az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben az idevonatkozó jogszabályok!

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávt.) 3. § 8. pontja definiálja a jó gazda gondosságát, e szerint, az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Az Ávt. 4. § (1) bekezdése egyértelműsíti, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. 

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 3. § f) pontja kimondja, hogy az állattartó az állat tartása során köteles a megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel az állatnak szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását elkerülni.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 244. §- a külön nevesíti az állatkínzást és az ezért járó büntetést. E szerint, aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Mi is az az Achilles-ín?

Ahogy a riportból is kiderül, a madárka egyik lábának ún. Achilles-ína elmozdult, ezért nem tud ráállni a lábára.

A nagyon erős Achilles-ín (latinul tendo Achillis) lábszár ikerizmáról ered, a csánkízületet nyújtja, az ujjakat hajlítja.

Kép forrása: tankonyvtar.hu

Kép forrása: tankonyvtar.hu

Ezen fontos funkciójából ered, hogy ha az megsérül, „kicsúszik” a helyéről, akkor a madár képtelen ráállni a lábára.

 Mi okozhatja az Achilles-ín csúszást és hogyan kerülhető el?

Az esetek többségében a takarmány magas fehérjetartalma okozza, de okozhatja a túl puha alom, vagy ha kicsi a csibék mozgástere.  Ezért is nagyon fontos, hogy kifejezetten emunak készült takarmánnyal etessük madarainkat, ne más haszonállatfajok részére készült tápokkal, keverékkel próbálkozzunk.

Az is fontos, hogy a gyorsabb gyarapodás érdekében ne növeljük a fiatal állatok takarmányának fehérjetartalmát, hiszen a még nem eléggé erős vázizom és ínszalag nem tudja ellensúlyozni a nagy fehérjetartalmú takarmány etetésével elért nagyobb súlygyarapodást.

 És ha már a Hortobágyi Madárkórház segít...

Nem ez az első eset, hogy sérült, beteg emut fogad a Hortobágyi Madárkórház, elég rutinosak emu lábproblémák, sérülések kezelésében. Az egyik emuműtétükről szóló cikket mi is megosztottuk, ide kattintva olvasható.

Nemrég azonban arról hallottunk, hogy a Madárkórház átmeneti anyagi nehézségekkel küzd, itt olvashatsz erről.

Látva, hallva a Madárkórház munkatársainak, önkénteseinek lelkesedését, munkájuk „gyümölcseit” azaz a felépült és újra szárnyra/lábra kelt madarakat, egyéb állatokat (merthogy már nemcsak madarakkal foglalkoznak) és az önálló életre már nem képes állatokról való odaadó gondoskodásukat, érdemes rájuk is gondolnunk és lehetőségeinkhez mérten segíteni nekik.

Reméljük teljesen felépül ez a fiatal emu és boldog élete lesz az új gazdája mellett.

Drukkolunk neki! 😊

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük